A hüllőkkel kapcsolatban gyakoriak a fenntartások: félünk, tartunk tőlük, sokan pedig el is pusztítják, bántják ezeket a sokszor egyébként békés élőlényeket. A Magyarországon ritka rákosi viperával is hasonló a helyzet, éppen ezért a legveszélyeztetettebb hüllőfajunk.

A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) Magyarország egyik legritkább és legveszélyeztetettebb hüllőfaja. Sajnos sokan összetévesztik ártalmatlan siklófajokkal, vagy éppen fordítva. Ezért is fontos, hogy tudjuk, hogyan néz ki ez a különleges, fokozottan védett kígyó – olvashatjuk a Duna Ipoly Nemzeti Park Facebook-oldalán.

A rákosi vipera jellemzői

Kinézetéről jó tudni az alábbiakat:

• háromszögletű fej,
• függőleges pupilla,
• erős, izmos test, max. 60 cm hosszú,
• világosszürke vagy szalmasárga alapszín, cikcakk minta,
• rövid, hirtelen elvékonyodó farok,
• méregfoga és méregmirigye van, de nem támad, ha nem bántják.

Ezek a különleges, fokozottan védett hüllők napjainkban már csak néhány apró, szigetszerű élőhelyen fordulnak elő, amelyeket a természetvédelem szigorúan őriz. A populációk a Duna–Tisza köze homokvidékein és a Hanság lápvidékén élnek elszigetelten, zavartalan körülmények között. Fontos tudni, hogy előfordulásuk pontos helyei nem nyilvánosak, ezzel is védve a faj biztonságát és élőhelyeit.

Fontos, hogy ne keverd össze más fajokkal! A vizes élőhelyeken előforduló vízisikló, kockás sikló vagy akár a rézsikló is hasonlíthat rá, de ezek teljesen ártalmatlan, védett fajok.

Fontos: a rákosi vipera nem támad emberre, fél tőlünk. Csak akkor harap, ha sarokba szorítják, provokálják.

Miért kell védenünk a rákosi viperát?

Magyarországon a rákosi vipera 1982 óta védett, 1986 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft. Szerepel a Berni Egyezmény II. Függelékében, az IUCN a veszélyeztetett kategóriába sorolta, szerepel a CITES I. Függelékében és a B&HD II-es listáján is. A Berni Egyezménynek két Magyarországnak tett ajánlása vonatkozik a rákosi viperára. A faj ún. minősítő faja a Natura 2000 kategóriának. 2004-ben elkészült, majd kihirdették a rákosi viperára vonatkozó „fajmegőrzési tervet”, melynek egyik legfontosabb kitétele, hogy a rákosi viperának minden más természeti értékkel szemben prioritása van. Élőhelyei bekerültek a Natura 2000-es hálózatba, ami azt jelenti, hogy ezeknek a gyepterületeknek a kezelését alá kell vetni a vipera igényeinek.

Kapcsolódó bejegyzések

Ne féljünk a siklóktól, és főleg ne bántsuk őket!

Hazánkban nagyon ritkán találkozunk olyan kígyóval, amelynek van mérge, a legtöbb kígyószerű állat sikló vagy lábatlan gyík.

Eltűnésének alapvető oka az élőhelyvesztés. A gyepterületek beépítése, felszántása, erdősítése nagy területekről tüntette el a fajt. Ugyanakkor a megmaradt élőhelyeken az intenzív mezőgazdasági tevékenységgel járó gyephasználat sem kedvezett az állatnak, ezért a fennmaradt populációk tovább fogytak. Tovább ritkította állományait a kereskedelmi célú gyűjtés és a szándékos pusztítás. A megmaradt kis létszámú populációk sérülékennyé váltak, s már kisebb lokális „katasztrófák” is elegendőek lehetnek felmorzsolódásukhoz.

Ne bántsd, inkább védd! A természet egyensúlyának értékes része, és a védelmén a Rákosivipera-védelmi program keretein belül sokan dolgoznak.

Ha még többet szeretnél tudni a rákosi viperáról, itt tájékozódhatsz.

Kiemelt kép: canva