

Az elmúlt években hazánkban is egyre több víztérben számolnak be édesvízi medúza megjelenéséről. A Craspedacusta sowerbii édesvízi medúzafaj legfeljebb 2–4 centiméteresre nő, lüktető mozgással úszik a vízben, főleg bányatavakban fordul elő, kocsonyás, áttetsző megjelenése szokatlan látvány lehet vizeinkben.
Az elmúlt hetekben több lakossági megkeresés érkezett a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézethez, valamint számos hivatalos hatósági megkeresés alapján kérték az intézet véleményét. A beszámolók kocsonyás 2, 8, 10 cm-es képletek magányos és tömeges megjelenéséről szóltak. Több esetben medúzaszerű „élőlények” tömegeit látták a Balatonban.

Kép: canva
Az intézmény a begyűjtött képletek tanulmányozása után megállapította, hogy a „balatoni medúza” a jelenleg is folyó árvaszúnyograjzással kapcsolatos jelenség. A több centiméteres kocsonyás képletek az árvaszúnyogfajok szaporodásához köthető tojáscsomók. A következő árvaszúnyog-generáció előhírnökei.
Amit az árvaszúnyogokról tudnod kell
- A nőstény árvaszúnyog a tojásrakáskor hosszú, kocsonyás, nyálkás tokba (tojáscsomóba) helyezi a petéket.
- Ez a nyálkás burok vízben gyorsan megduzzad, és védelmet nyújt a petéknek a kiszáradással, a mechanikai sérülésekkel és a ragadozókkal szemben, és táplálékként szolgál a kikelő lárváknak.
- A peték apró gyöngysorként helyezkednek el a burokban (csatolt fotók).
- A nőstény rendszerint a vízfelszínhez vagy a víz alatti növényzethez, kövekhez, hínárhoz rögzíti a tojáscsomót.
Az idei, 30 éve nem tapasztalt mértékű árvaszúnyograjzásnak és a Balaton hullámzásának és áramlási viszonyainak köszönhetően ezek a képletek – a szakirodalom szerint sem gyakori – tömeges megjelenési formát produkálnak. Ezt gondolták többen is „balatoni medúzának”.
A szakirodalmi adatok szerint a jelenségnek emberi egészségre gyakorolt káros hatása nincs.
Forrás: Balaton Science
Kiemelt kép: canva
