A Klímapolitikai Intézet által megrendezett kerekasztal-beszélgetés a fenntarthatósági kommunikáció határait és dilemmáit vizsgálta: meddig tart a hiteles zöldmarketing, és hol kezdődik a zöldrefestés, hogyan válhat a környezettudatos gondolkodás valódi értékké a fogyasztók és a vállalatok számára egyaránt.
A diskurzus egyik központi témája az volt, hogy a marketing évtizedeken át a fogyasztás ösztönzéséről szólt, ma azonban eljött az idő, hogy a kevesebb is érték legyen. Több tag hangsúlyozta: a jövő nem a „zöldfogyasztásról”, hanem a fogyasztói szerepből való kilépésről szól, vagyis arról, hogy az emberek újraértékeljék, mire van valóban szükségük. A fenntarthatóság eszméje akkor válhat hitelessé, ha nem a fogyasztás marad a reflektorfényben, hanem az életmód, az értékrend és a hosszú távú gondolkodás.
Kapcsolódó bejegyzések
Fenntartható fogyasztás – Képesek vagyunk rá?
A lemondás, változtatás nehéz folyamat, hiába halljuk, hogy szükséges lenne.
A közönség részéről számos kérdés érkezett a vállalati oldal szempontjaira: hogyan lehet egy márka egyszerre etikus és versenyképes, illetve miként mérhető, hogy egy vállalat valóban „zölden” működik-e? A válaszokban visszatérő elem volt, hogy az ESG-rendszer és a mérhető teljesítmény kulcsfontosságú a hitelesség megteremtésében. A fenntarthatóság nem pusztán compliance-követelmény, hanem üzleti lehetőség is, különösen a felelős, tudatos fogyasztók megnyerésében.
Több felszólaló kiemelte, hogy a vállalatoknak érdemes felhagyni az „elvárásoknak való megfelelés” törekvésével, és a fenntarthatóságot stratégiai előnyként kezelni. Az őszinte, transzparens kommunikáció nem gyengíti, hanem erősíti a márkát, amikor a zöldrefestés helyett a hitelesség a legfőbb piaci érték.
A beszélgetés során szó esett a mesterséges intelligencia (AI) szerepéről is, amely új lehetőségeket és fogyasztói hozzáállást hoz a marketingbe. Másként keres a vásárló, más szerepet kaphat a marketing, és még a torzítások is máshol jelentkeznek a kommunikáció során.
Kapcsolódó bejegyzések
Kik a mesterséges intelligencia vegánjai?
Az MI-veganizmus azt az új társadalmi irányzatot jelenti, amelynek képviselői saját MI-eszköz-használatukat jóléti megfontolásból tudatosan korlátozzák.
A beszélgetésben érintették a digitális termékútlevél (Digital Product Passport) koncepcióját is, egy QR-kódos rendszert, amely a termék származását, gyártási körülményeit és környezeti lábnyomát tenné átláthatóvá. Ez az innováció a közeljövőben már segítheti a fogyasztókat abban, hogy valós információk alapján hozzanak döntéseket.
A kerekasztal közös üzenete az volt, hogy a fenntarthatóság kommunikációja nem pusztán stílus, hanem tartalom kérdése. A jövő sikeres vállalatai azok lesznek, amelyek nem a „zöldcímkéket”, hanem a valós teljesítményt helyezik előtérbe, és képesek az embereket nemcsak „fogyasztónak” látni, hanem partnerekké tenni a változásban.
Fotó: Canva