India zöldátállása egyre inkább Kínától függ. Miközben az indiai kereslet a kritikus ásványokra 2030-ra megduplázódik, a belföldi kitermelés és gyártás éveken át szerény marad. Peking az idén ígéretet tett Újdelhi ritkaföldfém-ellátásának biztosítására, fenntartva ezzel a stratégiai befolyását.
A Makronóm publikációjában felidézi, hogy India a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdaságaként ambiciózus klímacélokat tűzött ki maga elé: 2030-ra az elektromos energia felét megújuló forrásokból kívánja előállítani, 2070-re pedig nettó nulla kibocsátást ígér. Ez az átállás azonban egyre inkább Kína jóindulatától függ, hiszen a hatalmas északi szomszéd szállítja a zöldfordulathoz szükséges technológiákat, sőt mivel India a zöldátálláshoz szükséges ásványokból is alig birtokol valamennyit, ezeket is Ázsia vezető hatalma biztosítja számára.
Kapcsolódó bejegyzések
Szénről biomasszára váltanak Indiában
A szennyezett levegőjéről híres Delhiben szénégetési tilalmat léptetnek érvénybe, ami arra kényszeríti a helyi ipart, hogy más energiaforrásra váltson.
Egy két neves közgazdász által jegyzett indiai anyag épp erre a sérülékenységre világít rá, azaz a függés nem pusztán technológiai, hanem geológiai értelemben is fennáll, vagyis hosszabb távon sem könnyen enyhíthető.
A paradoxon nyilvánvaló: miközben Újdelhi az elektromos járművek tömeges terjedését, a napelemparkok bővítését és az akkumulátorgyártási kapacitások fejlesztését szorgalmazza, gyakorlatilag teljes mértékben importra szorul nemcsak az említett kész zöldkomponensekből – mint a napelemek, az akkuk, az elektromos autók, a szélturbinák és a hálózati eszközök –, de még olyan kritikus ásványokból is, mint a lítium, a kobalt és a nikkel.
Kapcsolódó bejegyzések
Ritkaföldfémek nélkül nincs zöldátállás!
A következő években a lítium és a kobalt iránti kereslet a háromszorosára emelkedhet az akkumulátorgyártás felfutása miatt.
Az indiai Energiagazdasági és Pénzügyi Elemzési Intézet (IEEFA) számításai szerint e fémek indiai kereslete 2030-ra megduplázódhat, miközben évtizedekbe telhet, hogy az országban található bányákban elinduljon az érdemi kitermelés.
A publikáció tovább olvasható a Makronóm weboldalán.
(Makronóm)
Fotó: Canva