A homokhátsági vízpótlási projekttel 4000 hektárnyi terület öntözése oldódik meg.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter elmondta: vitatott, hogy érdemes-e vizet locsolni a homokra. Szerinte érdemes, mert a Homokhátságon is életet kell adni a növényeknek, és ebből fakadóan az embereknek. Kiemelte: a globális klímaváltozás mindenkire hat, a változó klíma miatt sem lehet mindenhol ugyanazt termelni, de élni lehet, csak tennie kell ezért mindenkinek.
Kapcsolódó bejegyzések
Egy páratlan összefogás eredménye: víz a Homokhátságon
A víz sokkal több, mint érték. Ezt főképp az tudja megerősíteni, aki látja és érzékeli a hiányát. A vízválság elkezdődött, mindezt szemmel láthatóan érzékelhetjük az aszályos vagy épp árvizes időszakok során. A Homokhátságon különösen problémás a helyzet, hiszen a térséget sokkal nagyobb mértékben sújtja az aszály, mint a Kárpát-medence többi részét. Ezért is kell felkapni […]
A projekttel elkezdődött a Homokhátság vízgazdálkodásának helyreállítása, a területre a Dunából és a Tiszából is szállítanak majd vizet.
Lantos Csaba felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország más területein is szükség van vízpótlásra, ezzel együtt a kormány elkötelezett abban, hogy a Homokhátságot virágzóvá tegye, ahol jó és érdemes élni.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem csak az állatokat mentheti meg, ha újra lesz víz a Homokhátságon – Podcast
A Homokhátság a leginkább aszályoknak kitett terület. Érzik ezt az állatok és az emberek is. Ám egy civil kezdeményezés fény lehet az alagút végén.
Mihálffy Béla, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője elmondta, hogy az egész projekt 20 évre nyúlik vissza, a kitűzött célt idén decemberben érik el. Hozzátette, hogy az elmúlt két évtizedben nagy probléma volt a víz hiánya a Homokhátságon: kevés eső esik, évről évre jönnek az aszályos időszakok, amelyek megnehezítik az ott tevékenykedő gazdák életét. A beruházással ez a probléma megoldódik, így a gazdák a felszíni vizekből is tudnak majd öntözni.
(MTI)
Fotó: Canva