Az aszályhelyzet évről évre kihívás elé állítja a Kárpát-medencét. Ráadásul Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, így a kialakult csapadékhiány a természetben és az agráriumban is markánsan érezteti hatását. Valóban konganak a meteorológiai vészharangok?
A száraz tavasz, a szinte csapadékmentes április nehéz helyzetbe hozza a gazdálkodókat, de látnunk kell, hogy ez már nemcsak a mezőgazdaságból élők és a benne dolgozók problémája, hanem globális, Magyarországon pedig kiemelt jelentőségű kihívás. Áder János volt köztársasági elnök beszélgetőtársa Lakatos Mónika éghajlati szakértő, a HungaroMet munkatársa volt, aki a Kék Bolygó podcast legújabb adásában vázolta a megpróbáltatásokat.
Kapcsolódó bejegyzések
Tavaszi aszály – Az Alföld már most is jelentős vízhiánnyal küzd
Kell attól tartanunk, hogy ismét szuperaszály lesz?
Mi is az a globális átlaghőmérséklet?
Egyre gyakrabban találkozhatunk meteorológiai szakkifejezésekkel, ezért is lényeges, hogy valóban értsük, mi történik a környezetünkben. A globális átlaghőmérsékletet a felszín kétméteres magasságában mérik, míg a tengerekben, óceánokban ezt bóják, meteorológiai hajók segítségével végzik. A mért eredmények átlagából kapjuk meg ezt az értéket, ami árnyalja a klímaváltozás megértését is. Lakatos Mónika arra is rávilágított a beszélgetésben, hogy mi a fő különbség a számokban a tengerek, vízfelszínek felett és a szárazföldön, de a havazás mennyiségére is kitért.
Kép: canva
Európában azt tapasztaljuk, hogy a hó és a jég mennyisége kevesebb, ami pedig egy öngerjesztő folyamat, mivel hó és jég hiányában a sugárzás visszaverő képessége csökken, kisebb az albedó, így egyre nagyobb a felmelegedés is. Ide kapcsolódik a gleccserek olvadásának problémája is, melyeknek 30%-a „tűnt el” azóta, hogy műholdas felvételeket készítenek.
Az albedó (latin eredetű szó, jelentése ’fehérség’) a felületek, anyagok vagy égitestek fényvisszaverő képességét jellemző fizikai mennyiség. Azt mutatja meg, hogy egy adott felület a sugárzásnak (fénynek) mekkora hányadát veri vissza, ennek ugyanis kulcsszerepe van a földfelszín hőmérsékletének és a klímának az alakulásában.
Miért erősebb a klímaváltozás a Kárpát-medencében?
A Kárpát-medencében jóval gyorsabban zajlik a felmelegedés a globális folyamathoz képest, aminek több oka is van. A szakértő elmondta, hogy az egyik ilyen tényező az, hogy a medencejelleg felerősít bizonyos éghajlati szélsőségeket, ezek bennragadnak a térségben.
Kapcsolódó bejegyzések
Hó után belvíz? – Így tartsd meg a vizet a kertedben!
A csapadék megtartása és talajba szivárogtatása ma már mindennél többet ér. De miképp csinálhatod mindezt a kertedben?
A vízháztartásunk nagyon sérülékeny, a folyóink vízpótlása a környező hegységekben leesett csapadékból és hókészletből származik.
Ez pedig tovább növeli a kiszolgáltatottságot. Lakatos Mónika végigvezette a hallgatókat a Kárpát-medence helyzetén, és ebből világossá vált, milyen fontos a vízmegtartás, már csak a területi adottságok miatt is. Áder János utalt a 2022-es történelmi aszályos időszakra, ezzel rávilágítva arra, hogy a mostani helyzet még riasztóbb.
Kép: canva
Habár már idén is száraz időszakok vannak mögöttünk, a múlt év decembere sem segítette a talajvízkészletek feltöltődését. A januári csapadék – bár jelentősebb mennyiség esett – a mélyebb rétegeket már nem töltötte fel vízzel, és a márciusi, majd az áprilisi vízhiány tovább mélyítette a talajvízdeficitet.
Magyarországon vannak olyan mérőhelyek, ahol március eleje óta nem hullott csapadék – emelte ki az éghajlati szakértő.
Kevesebb csapadék, elhúzódó aszály?
Az elmúlt évek eredményei világossá teszik, hogy a hosszú, áztató esőkből kevesebbre, a hirtelen nagy mennyiségben lezúduló csapadékból és a száraz, aszályos időszakokból pedig többre kell számítanunk. A HungaroMet a megfigyelések kezdetétől, a 19. század második felétől gyűjt adatokat a változásokról. Ezekből az adatokból látható, hogy a tavaszi csapadékmennyiség szignifikánsan változik, ám a változékonyság egyre jellemzőbbé vált a többi évszakban. Intenzívebb esőzések, emelkedő hőmérsékletgörbék jellemzőek. Mindez ördögi kört eredményez: a melegedés miatt gyorsabb a párolgás, az erős esőzések gyors lefolyása miatt kisebb mértékű a beszivárgás.
„Egyre melegebb, egyre szélsőségesebb időjárás és következményként egyre súlyosabb aszály: ez a karaktere jelenleg a Kárpát-medencének” – foglalta össze Áder János a Kárpát-medence meteorológiai összképét. 2026-ban pedig ez a trend a megszokottnál is markánsabb előjel, mivel a talaj szárazsága már most a nyár eleji állapotokat mutatja, így súlyosabb kilátásokat feltételez.
A talajok alsó egyméteres rétegéből kéthavi csapadék hiányzik – mutatott rá a szakember. Szó esett a hiány következményeiről a mezőgazdaságban, hiszen az április fontos hónap a vetések alakulásában. A növények fejlődéséhez nagyobb mennyiségű csapadékra lenne szükség, ami eddig nem adatott meg.
A szakember arról is beszélt, hogy mi lehet a megoldás a mezőgazdaságban és tájszinten is, és abba is beavatta a hallgatóságot, hogyan alkalmazkodhatnánk a vízhiányos időszakokhoz. Ezt a podcastben meghallgathatod:
Kiemelt kép: canva