Védett és fokozottan védett őshonos növényfajokat bemutató új gyűjtemény nyílt a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében. A Noé bárkája elnevezésű egységben 142 fajt ismerhetnek meg a látogatók.
Németh Anikó igazgató az ünnepségen elmondta, hogy tíz éve tervezik egy olyan gyűjtemény létrehozását, amely látogatóbarát módon, egy helyen mutatja be azokat az őshonos, ritka és védettséget élvező növényfajokat, melyeket évtizedek óta gondoznak a botanikus kertben. A bárka alakú bemutatóhely jól szimbolizálja, hogy valóban mentőakció folyik, az intenzív emberi beavatkozás és a drasztikus éghajlatváltozás következtében komplett élőhelyek tűnnek el vagy alakulnak át teljesen a fajkészletükkel együtt.
Kapcsolódó bejegyzések
Trópusi lepkék várják a látogatókat a szegedi egyetemi füvészkertben
A látogatók csaknem húsz lepkefaj, 250-300 színpompás, trópusi képviselőjével találkozhatnak a Szegedi Tudományegyetem arborétumában.
Magyarországon csaknem 800 növényfaj áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt, ezeknek mintegy felét gondozzák botanikus kertekben. A Noé bárkájában 142 fajt ismerhetnek meg az érdeklődők, a szegedi füvészkertben neveltek száma ennél nagyobb, de eltérő környezeti igényei miatt számos növény nem kaphatott helyet az új gyűjteményben.
A látogatók a növények mellett az információs táblák révén megismerkedhetnek a magyar és a nemzetközi természetvédelem történetével, valamint azzal a természetvédelmi munkával is, amelynek keretében néhány veszélyeztetett faj ex situ – természetes élőhelyen kívüli – szaporítása és visszatelepítése folyik évtizedek óta a füvészkertben. A bárkát úgy alakították ki, hogy alkalmas legyen személetformáló és ismeretterjesztő programok megrendezésére felnőtt- vagy gyermekcsoportok, illetve osztályok számára is.
Kapcsolódó bejegyzések
Az alföldi régió egyik mentsvára, hogy a fiatalokra nem kell ráerőltetni a fenntarthatóságot – Interjú
Hallgatói élet, kutatások, képzések, közösségek: egy egyetem, ahol mindent átsző a fenntarthatóság.
Immáron látogatható a Tudós nők ösvénye is, amely az egyetemhez kötődő, kimagasló tudományos eredményt elérő nőknek állít emléket. A Partiscum Club kezdeményezésére létrehozott gyűjteményben hét kutatónő botanikai témájú és ihletésű kerámiaszobra látható. Az első női magyar Nobel-díjas Karikó Katalin mellett Banga Ilona biokémikus, Csapody Vera botanikus, Kopasz Mária festő- és grafikusművész, Ormos Mária történész, Wollemann Mária orvos, biokémikus és Gábor Aranka gyógyszerész szobra tekinthető meg.
A műtárgyakat Szűcs Eszter Anita tervezte, az alkotások pedig a Pataki Tiles Szegedhez közeli, újszentiváni műhelyében készültek. Németh Anikó elmondta, hogy a névsort igyekeztek úgy összeállítani, hogy minél több tudományterületet lefedjen. Az ösvényt a tervek szerint a jövőben bővítik a szegedi felsőoktatás elmúlt száz évének meghatározó női tudósainak szobraival.
A kép illusztráció, forrás: Canva