



A rezsicsökkentés fenntartása ma politikai kényszer Magyarországon, miközben az Európai Unió új kibocsátáskereskedelmi rendszere, az ETS2 éppen a fosszilis energia drágításával ösztönözne fogyasztáscsökkentésre.
A Green Policy Center elemzése szerint a két rendszer ugyan első látásra nehezen összeegyeztethető, de megfelelő kompenzációval, energiahatékonysági beruházásokkal és okos szabályozással Magyarország végül még nyerhet is az átálláson. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója írásának a végén még az is kiderül, hogy az ETS2 és a Szociális Klímaalap évente akár 500 milliárd forintnyi forrást hozhat az országnak energiafelújításokra és a sérülékeny háztartások támogatására.
Amikor az energia megdrágul, nem ritka, hogy egy ország intézkedéseket vezet be a lakossági energiaárak védelme érdekében, legalább a legszegényebbek számára. Erre Európában számos példát láthattunk. Így volt ez a 2022–23-as energiaválság, vagy az idei, iráni háború okozta olajárcsúcs idején is. Ezek között vannak hatékony és kevésbé hatékony változatok.
Hazánkban a háztartások energiaköltségeit – a pillanatnyi energiaártól, a válságoktól és a szociális helyzettől függetlenül – 2013 óta folyamatosan a „rezsicsökkentés” tartja szinten. Sőt, hazánkban éppen a válság idején, 2022-ben csökkent a védelem szintje, hiszen az államkassza nem volt képes kifizetni az energiaár-különbözetet a teljes lakosság teljes fogyasztása számára. Ez azt jelenti, hogy azóta a földgáz és az áram esetében az „átlagfogyasztás” fölötti részt hétszeres, illetve kétszeres áron számlázzák, ismét csak a szociális helyzettől függetlenül. (A távhő, a víz és a hulladék esetében maradt az eredeti, egysávos rendszer, a tűzifára vonatkozóan pedig továbbra sincs árszabályozás, csak egy fokozatosan elértéktelenedő, fix keretű szociális tűzifaprogram.)
A rendszer kétsávossá tételét a lakosság nagy része rezsicsökkentés-csökkentésként élte meg, ugyanakkor ez nagy előrelépést jelentett abban, hogy megjelent legalább valamiféle ösztönzés az energiafogyasztás csökkentésére; legalábbis addig a szintig, amíg az adott háztartás földgáz- és áramfogyasztása be nem kerül a 2022-ben megállapított és azóta fixen tartott „átlagfogyasztás” alá. Ez pedig valóban a hazai lakossági földgázfogyasztás drasztikus visszaesését eredményezte, a tűzifára való részleges áttérés és az enyhébb telek hatása mellett.
A publikáció teljes terjedelmében a Másfélfok weboldalán olvasható.
Fotó: Canva