Június 5-én, a környezetvédelmi világnapon érdemes feltenni a kérdést: mi forog kockán, ha tovább romlik a természeti környezet állapota? Az erdők, vizesélőhelyek, talajok és más ökoszisztémák olyan alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, mint a tiszta ivóvíz, a termékeny talaj vagy a klíma szabályozása.
Koncz Péter, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont ökológusa szerint a természet működésének megőrzése nemcsak természetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi érdek is. Az idei világnap szlogenje:
A természetből merítve. A klímáért. A jövőnkért.
Értőn olvasva ezt a jelmondatot könnyű felismerni benne az üzenetet: az erdők, gyepek, vizesélőhelyek, talajok, árterek és városi zöldfelületek nem pusztán szép vagy védendő elemei a tájnak. Ha jól működtetjük, illetve hagyjuk működni az ökológiai rendszereket, azok tiszta ivóvizet, jó levegőt, termékeny talajt, beporzást, hűtőhatást, vízmegtartást és számos más létfontosságú szolgáltatást biztosítanak számunkra.
Ugyanakkor mára világossá vált, hogy az ökoszisztémák károsítása saját fennmaradásunkat is veszélyezteti. E felismerés nyomán az ENSZ 2005-ben indította el a Millennium Ökoszisztéma Értékelés programot (MAES 2005), amely világszerte ráirányította a figyelmet az ökoszisztéma-szolgáltatásokra. Ez azoknak a természeti folyamatoknak és erőforrásoknak az összessége, amelyek hozzájárulnak szükségleteink fenntartásához. Aggasztó, hogy az emberiség a természetközeli ökoszisztémák mintegy 60%-át jelentősen károsítja.
De pontosan mit szolgáltatnak nekünk az ökoszisztémák? Hogyan lehet ezt vizsgálni, hogyan lehet az ezzel kapcsolatos tudást beépíteni a fejlesztéspolitika eszköztárába? Éppen ilyen kérdésekkel foglalkozik az élővilág és az élettelen környezeti elemek kapcsolatrendszerét vizsgáló tudomány, az ökológia egyik alkalmazási területe: a tudatos természethasználat kutatása.
A természet számtalan – olykor meglepő – módon segíti az életünket. Tanulságos sorra venni ennek legfontosabb módjait, hogy átérezzük, milyen veszteségeket kockáztatunk. Az ökoszisztémák biztosítják az emberiség számára az élelmiszert, a faanyagot, az ivóvizet és számos nyersanyagot. A modern mezőgazdaság azonban egyre nagyobb energia-, műtrágya és vegyszerigénnyel működik, miközben az élelmiszerek tápanyagtartalma és ízélménye drasztikusan csökken.
Magyarországon közel négymillió hektárt borít szántóföld, miközben egyre kevesebb szaporodó-, búvó- és áttelelőhely marad a vadméhek számára, amelyek kulcsszerepet töltenek be a beporzást igénylő kultúrnövények termésképzésében. Emellett a nagy léptékű ipari és logisztikai beépítések egyre több területet vesznek el az ökoszisztéma-szolgáltatásoktól.
A publikáció teljes terjedelmében a Másfélfok weboldalán olvasható.
Fotók: Canva