Az emberiség jellemzően úgy bánik a természeti erőforrásokkal, mintha azok kimeríthetetlenek lennének. Sajnos nincs ez másként hazánkban sem, ahol 1990 óta a termőföldek területe 22 százalékkal csökkent, jórészt beépítések és burkolások következtében.
A probléma léptéke drámai. Magyarország mezőgazdasági területe 1990-ben még mintegy 6,4 millió hektár volt, 2024-re azonban körülbelül 5 millió hektárra csökkent – mutat rá a Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozatot kiadó tudósok legújabb felhívása. „Naponta körülbelül 11–13 focipályányi, azaz 4,5–10 hektár területet vonunk ki a természetes körforgásból” – mondta Jordán Ferenc rendszerökológus.
Úgy betonozunk, mintha nem lenne holnap
Pusztán 2024-ben több mint 16 ezer hektár termőföldet veszített az ország. Mivel a talaj nem megújuló erőforrás, a lebetonozott, lefedett területeknek több évtizedre van szüksége ahhoz, hogy újra termőképessé váljon, ha egyszer megszűnne a borítottsága.
A termőföld ráadásul nemcsak termelési tényező, hanem kulcsfontosságú ökológiai rendszer is egyben. Egy hektárnyi 10 centiméter mélyen lazított szerves talaj akár 25 000 fürdőkádnyi vizet is képes befogadni. Amikor azonban ezt a felszínt leburkoljuk, a víz nem tud beszivárogni: villámárvizek és aszályok váltják egymást.
Ha mindent lebetonozunk, a városaink élhetetlenné válnak. A csapadék nem tud beszivárogni a földbe, a növények pedig nem tudják hűteni a környezetüket. Egy hőségtől lüktető, száraz kőrengeteg nem otthon, hanem egy holt pusztaság – mondta Köves Alexandra, ökológiai közgazdász.
Sajnos a természetes borítottság csökkenése a magántulajdonban álló területeken is jelentős. Pedig, ahogy az legutóbbi podcastunkban elhangzik, csak Budapesten a magánkertek területe a Margitsziget kiterjedésének hatvanszorosát teszi ki. Ha ezeket fenntartható, klíma- és természetbarát módon alakítanánk ki, az összességében jelentős hatással lenne a főváros mikroklímájára.
Túlépítünk, pedig lenne mit hasznosítani
A legnagyobb problémát az úgynevezett zöldmezős beruházások jelentik. Ezek olyan fejlesztések, melyek korábban beépítetlen, jellemzően mezőgazdasági területeken valósulnak meg. Pedig gyakran teljesen felesleges új földeket „feltörni”.
Jó példa erre a lakások kérdésköre: miközben folyamatosan épülnek az új lakások, jelenleg több mint 570 ezer lakóingatlan, a teljes állomány közel 12,5%-a áll üresen. Sok problémát megoldana ezeknek a lakásoknak a hasznosítása, felújítása, nemcsak fenntarthatósági, de társadalmi szempontból is.
De nem csak lakásból állunk „túl jól”. 2023-ban mintegy 219 ezer kilométer volt az úthálózatunk teljes hossza. Ez messze meghaladja a régiós országok paramétereit: egy magyar lakosra 22,81 méter út jut, míg egy osztrákra 13,85 méter, egy csehre 11,91 méter, egy szlovákra pedig mindössze 8,3 méter. Ahogy Köves Alexandra megjegyzi, „a hazai népsűrűség és a csökkenő lakosság nem indokolná új utak építését”.
A burkolással és beépítéssel felszabdalt természetes élőhelyeken felgyorsul a fajok eltűnése. A folyamat viszont az ember számára is közvetlenül érzékelhető változásokhoz vezet: a városokban eltűnő, illetve hiányzó zöldfelületek fokozzák a hőhullámok hatását, és növelik a városi hőszigethatás intenzitását.
Ahogy a Green Policy Center szakmai anyagából, illetve a tudósok felhívásából kiderül, a jelenlegi pálya egyértelműen fenntarthatatlan. Az irányváltás elkerülhetetlen. Ennek középpontjában a meglévő épületállomány hasznosításának, a barnamezős fejlesztések előtérbe helyezésének és a talajvédelem szigorításának kell állnia.
Kampány a túlbetonozás megfékezésére
A Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozat mögött álló tudósok figyelemfelkeltő kampányt indítottak: azokat a túlbetonozott, természetkárosító helyeket keresik egy fényképpályázat keretében, amelyek jól példázzák, milyen rossz irányba haladunk, és miért kellene ezen változtatni.
A pályázat keretében olyan képeket várnak június 30-ig, amelyek bemutatják a túlzott beépítés, a lebetonozás és a zöldfelületek eltűnésének valóságát, legyen szó parkolóvá alakított zöldterületről, egy kihalt pláza környékéről vagy egy indokolatlanul kiépített útszakaszról.
