Milyen lenne kisebb lábon élni?
Milyen lenne kisebb lábon élni?

A Klímapolitikai Intézet cikkében az ökológiai lábnyom problémáját járja körül, s arra keresi a válaszokat, hogyan mérsékelhetnénk fogyasztási szokásainkat.

Az ökológiai lábnyom azt fejezi ki, mennyi biológiailag termékeny területre van szükség ahhoz, hogy egy ember (vagy egy ország népe) fenntartsa életmódját: hogy megtermelje az élelmiszerét, megkösse a kibocsátott szén-dioxidját, előállítsa az energiáját, és semlegesítse a hulladékát. Az egység a globális hektár (gha): olyan „átlaghektár”, amely figyelembe veszi a különböző területek termelékenységét.

A Föld biokapacitása ma átlagosan kb. 1,6 gha fejenként: ennyi a bolygó eltartóképességéből egy-egy emberre jutó rész. Mi, magyarok, ennél közel kétszer többet használunk.

Magyarországon már az év felénél járva elértük a túlfogyasztási küszöböt.

A Global Footprint Network legfrissebb adata szerint Magyarország ökológiai lábnyoma (fogyasztás alapján) fejenként 3,095 gha (2024-es becslés). Ezzel szemben hazánk biokapacitása mindössze 2,03 gha/fő; az ökológiai deficit tehát 1,065 gha/fő. A lábnyom összetétele tanulságos: a legnagyobb tétel, az összes fogyasztás 59%-a, a szénlábnyom, amely 1,826 gha/fő. Az élelmiszer (szántóföld + legelő) lábnyoma pedig 24,7%-ot tesz ki.

A deficit egyik közérthető következménye az úgynevezett „Túllövés napja”, vagyis az a dátum, amikor az ország „kifogy” az évi természeti erőforráskeretéből. Magyarország esetében ez 2025-ben június 2-ára esett, az idei dátum pedig június 24-e. A 2022-es verifikált adatokban a deficit még −1,418 gha/fő volt; a 2024-es becslés szerint ez −1,065 gha/főre mérséklődött: tehát pozitív tendencia látszik, de a hiány így is jelentős.

A túlfogyasztás napja idén június 24-ére esik.

Képzeljük el, hogy mától minden magyar ember, azaz 9,6 millió fő tudatosan és tartósan 10%-kal csökkenti az ökológiai lábnyomát. Mit nyernénk? (Magyarországon a felnőtt – 18 éves és annál idősebb – lakosság száma megközelítőleg 8,1–8,2 millió fő, de a fogyasztás szempontjából – nemcsak az élelmiszer, de a ruházkodás, az ápolási és egyéb eszközök szempontjából – a 18 éven aluliak fogyasztásának ökolábnyoma nem tér el jelentősen a 18 év fölöttiekétől).

A válaszok a Klímapolitikai Intézet publikációjában olvashatók.

(Klímapolitikai Intézet)

Fotók: Canva

search icon