Tavalyhoz képest egy napot rontottunk, mert 2022-ben július 22-re esett a Túlfogyasztás napja, innentől kezdve a tartalékokat éljük fel.
A Túlfogyasztás napja, vagy „Earth Overshoot Day” egy elméleti jelződátum. Ez a nap jelzi azt, hogy az emberiség erőforrás-felhasználása mikor éri el azt a mennyiséget, amit a Föld abban az évben termelt. Ezután már olyan erőforrásokat veszünk igénybe, amik az előttünk lévő korszakokban termelődtek, tehát az utánunk következő generációk tartalékait éljük fel.
Jó esetben nem is kellene ezzel a dátummal számolni, hanem tartalékokat kéne képeznie a Födnek. Ahogy ez a földtörténeti korszakokban is volt, de most mi mégis ezeket a fosszilis forrásokat habzsoljuk.
Honnan ered a Túlfogyasztás napja?
A nap ötlete Andrew Simms, New Economics Foundation munkatársának a nevéhez köthető. 2006-ban adták ki elsőként ezt a dátumot, mely akkor októberre esett. Azóta a Global Footprint Network minden évben kiszámolja, és közzéteszi a „neves” dátumot. És sajnos évről évre közelebb esik az év kezdetéhez.
Egyre rövidül ez az időszak
Globálisan, 2022-ben július 28-án értük el ezt a dátumot, ez azt jelenti, hogy körülbelül 1,7 Földre lenne szükségünk, hogy fenntartsuk magunkat. 2021-hez képest 1 napot rontottunk, ugyanis akkor július 29-re esett a dátum. 2020 különleges év volt, akkor a koronavírust követő leállások miatt egészen augusztus 22-re tolódott ki a Túlfogyasztás napja.
Országonként eltér ez a nap
Csak a globális esett mára, országonként bizony eltér ez a dátum. Minden ország rendelkezik túlfogyasztásra vonatkozó saját értékkel és ez eltérhet az átlagtól. Vannak országok, amelyek kifejezetten rosszul állnak ezen a területen. Ausztrália és az Egyesült Államok túlfogyasztási értéke szerint akár 4, sőt 5 bolygóra lenne szükség, hogy az emberi mohósággal lépést tudjon tartani a környezet. Magyarország is rosszabb az átlagnál, mivel nálunk már május 30-án eljött a Túlfogyasztás napja, ami azt jelenti, hogy 2 Földre lenne szükség, ha mindenki a magyarokhoz hasonlóan élne.
Érdemes ránézni arra is, hogy mi áll a globális túlfogyasztás hátterében, mert azt több tényező együttesen befolyásolja:
- Mennyire pusztítjuk a természetet, vagyis mekkora területet hódítunk el a vad természettől, hogy azt saját igényeink szerint használjuk. A nagyüzemi mezőgazdaság a természetes élőhelyek számát pusztítja, az iparosodás következtében pedig a természetkárosítás felmérhetetlen.
- A személyes, az egy főre eső fogyasztás is rendkívül fontos, minél több mindent birtoklunk, minél többet pazarolunk, annál rosszabb értékekkel kell számolnunk.
- A Föld növekvő népessége több élelmiszert és vizet kíván, ez önmagában is kockázatos tendencia
