Malacexport és állatjólét
Az új dán kormány nemcsak a földhasználatot és a környezetvédelmi szabályokat alakítaná át, hanem az agrárium egyik legfontosabb exportágazatát, a sertéstenyésztést is. Az állatjóléti reformok, az agrárminisztérium megszüntetése és a gazdálkodókra háruló költségek miatt egyre élesebb vita bontakozik ki arról, hogyan lehet összeegyeztetni a zöld célokat a mezőgazdaság versenyképességével.
Az Energiastratégia Intézet cikkében olvasható, hogy a sertéságazat különleges helyet foglal el a dán gazdaságban. Egyszerre az ország egyik legfontosabb agrárexport-ágazata és a mezőgazdaság környezeti, valamint állatjóléti vitáinak egyik legérzékenyebb területe. Dánia évente mintegy 30 millió sertést állít elő, ami az ország népességének közel ötszöröse, és az uniós sertéshústermelés mintegy 7%-át adja.
A termelés döntő része külföldi piacokra kerül, miközben a Dániában előállított sertéshús kevesebb mint 10%-át fogyasztják el belföldön. Különösen jelentős az élő malacok kivitele: 2025-ben rekordot jelentő, mintegy 17 millió malac hagyta el az országot, ami a teljes sertéstermelés több mint felének felel meg.
Az elmúlt években azonban egyre erősebb társadalmi és politikai kritika fogalmazódott meg az iparszerű állattartással szemben. A közbeszéd középpontjába került az úgynevezett extrém tenyésztés kérdése, amelynek következtében egy átlagos dán koca ma körülbelül öt malaccal többet ellik almonként, mint húsz évvel ezelőtt. A nagyobb alomméret ugyan javítja a termelés gazdasági mutatóit, de jelentős állatjóléti problémákat is felvet.
Becslések szerint naponta mintegy 25 ezer malac pusztul el a dán sertéstartásban, miközben évente közel 9 millió sertés nem éri meg sem a vágást, sem az exportot. Hasonlóan vitatott gyakorlat a farokkurtítás, amelyet az uniós szabályok szerint csak kivételes esetekben lehetne alkalmazni, a gyakorlatban azonban a dán sertések mintegy 95%-ánál továbbra is rutinszerűen végzik el.
A kormány ezért átfogó reformot hirdetett meg. Vállalta az állatjóléti törvény szigorúbb végrehajtását, az ellenőrzések megerősítését és az állatjóléti felügyelet áthelyezését az igazságügyi tárcához. A tervek szerint 2030-ig teljeskörűen meg kell szüntetni a rutinszerű farokkurtítást, 2035-ig pedig ki kell vezetni az extrém tenyésztési gyakorlatokat. Emellett fokozatosan megszüntetnék a kocák ellés körüli rögzítését, a malacokat legkorábban négyhetes korban lehetne elválasztani, valamint nagyobb férőhelyet és több természetes viselkedést lehetővé tevő környezetet kellene biztosítani az állatok számára.
A publikáció teljes terjedelmében az Energiastratégia Intézet weboldalán olvasható.
Fotó: Canva
