Az ország jelentős területei egyszerre vannak kitéve az aszály, a belvíz és árvíz kockázatának, melyekkel nem tudunk a jelenlegi vízgazdálkodási rendszerek használatával hatékonyan megbirkózni.
A Másfélfok cikke szerint az éghajlatváltozással párhuzamosan, egyre növekednek a vízkockázatok hazánkban. Ez főleg annak köszönhető, hogy a világátlagnál gyorsabban emelkedő hőmérséklettel párhuzamosan egyre szélsőségesebb a csapadék időbeli eloszlása is.
Kapcsolódó bejegyzések
Vajon tényleg víznagyhatalom vagyunk?
Sokszor hallani, hogy hazánk víznagyhatalom, de ez vajon tényleg így van? És a klímaválság várható fokozódásával is így marad?
Példaképp a tavalyi évet említik, amikor a június és az október nagyon csapadékos, míg az április és a november aszályos, csapadékszegény volt. A számítások szerint a felborult csapadékeloszlás még jobban erősödhet a jövőben: a nyár egyre szárazodik, a tél pedig egyre nedvesebbé válik majd, ezen felül pedig egyre több „nagycsapadékú” esemény várható. Ezen változások kezelésére pedig a vízgazdálkodás mai szemléletmódja és a működése sajnos nem alkalmas.
A hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadék villámárvizekhez vezethet, a gyors tavaszi hóolvadás és heves esőzések pedig megnövelik az árvíz és belvíz kialakulásának valószínűségét.
–írják a kutatók
A megoldás, ahogy arról már mi is írtunk korábban, a víz elvezetése helyett annak visszatartása lehet, amelyhez hasonló vízgazdálkodási elvek évszázadokon keresztül bevett módszernek számítottak a Kárpát-medencében.
Komplex, integrált vízgazdálkodási rendszerekben kell gondolkodnunk, melyekben kulcsszerepet kapnak azok a természetalapú megoldások, melyek helyreállítják és megerősítik a talaj, az erdők, a gyepek és a vizes élőhelyek vízmegtartó képességét.
A cikkben a jelenleg elterjedt, ám drága és az új körülmények között hatékonytalanabb szürkeinfrastruktúra-megoldások helyett a természetalapú megoldások mellett érvelnek, melyek olcsók és hatékonyak, és az ember mellett a természet is profitálhat belőlük. Járulékos hasznuk többek között például a talajvíz pótlása, a vizek helyben tartása, a mikroklíma szabályozása, a vízminőség javítása, élőhelyteremtés és a biológiai sokféleség támogatása.
A cikkben ezek mellett bemutatnak ma már működő példákat, több az éghajlatváltozás hatásaival szemben igen sérülékeny magyarországi kistelepülés megoldásait. Ezeken a helyeken természetes vízmegtartó megoldásokat alkalmaztak.