A cégek társadalmi felelősségvállalási (Corporate Social Responsibility, CSR) programjaiban manapság a már megszokott célok mellett egyre nagyobb hangsúllyal jelenik meg a fenntarthatóság kérdése. Ez megnyilvánulhat bizonyos zöld projektek támogatásában, a munkavállalók szemléletmódjának formálásában, de fontos szerepet játszhat az ilyen téren (is) tevékenykedő civil szervezetekkel való együttműködés is.

Utóbbi területen tevékenykedik hosszú évek óta a Civil Impact, amely küldetésének tekinti, hogy a vállalatok működésébe beépüljön a felelős gondolkodásmód, a környezeti és társadalmi fenntarthatóság eszméje. Ez a cél hívta életre Good Impact nevű rendezvényüket is, melyet a múlt héten rendeztek meg, immáron hatodik alkalommal.

Ennek keretében a pályázat útján kiválasztott nonprofit szervezetek konkrét szolgáltatáscsomagokat kínáltak az érdeklődőknek, az egész pedig attól volt különleges, hogy a cégek (sőt alapítványok és önkormányzatok) képviselői egy rövid ízelítőt is kaphattak a civilek programjaiból.

Mit is jelent a CSR?
A társadalmi felelősségvállalásnak pontos és mindenki által elfogadott meghatározása nincs, azonban úgy lehet megközelíteni, hogy a vállalatok önkéntes elköteleződését jelenti a közjó fejlesztése mellett, az üzleti gyakorlaton keresztül, a cég erőforrásainak bevonásával. A CSR azt jelenti tehát, hogy a vállalatok nem csupán a profit megszerzését tartják szem előtt, hanem figyelembe veszik a társadalom érdekeit, tekintettel vannak üzletfeleikre, beszállítóikra, alkalmazottaikra és egyre inkább a környezetre is.

Jótékonyság üzleti alapon?

Sajnos napjainkban egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben a hazai civil szervezetek. Bár munkájuk sok esetben létfontosságú, az ehhez szükséges források előteremtése nehézkes, ráadásul olyan kompetenciákat is követel, melyek a saját területükön egyébként profi szervezetek számára további kihívást jelentenek. A Good Impact koncepciója épp erre a problémára próbál választ találni.

Segítségükkel a résztvevő civilek megvásárolható szolgáltatások formájában kínálnak olyan programokat, melyek az érdeklődő cégek számára kézzelfogható terméket jelentenek. Amellett, hogy a megvásárolt szolgáltatások a cégek dolgozói számára is izgalmas és fontos új tapasztalatokat és ismereteket hordozhatnak, a vásárlás formájában megvalósuló „támogatás” nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a civilek képesek legyenek a saját lábukra állni.

Nagy az igény a civilek által megjelenített értékekre

Kiss Gyöngyvér, a Civil Impact alapítója és vezetője a rendezvényen kiemelte, hogy kezdeményezésük kapcsán az elmúlt években összesen több mint 28 millió forint értékben köttetett üzlet a civil szervezetek és vállalatok között, több mint 54 együttműködés keretében. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a cégeknél jelentős igény mutatkozik a civilekkel való együttműködésekre. A korábbi évek kooperációiból pedig már több hosszú távú együttműködés született.

A Good Impact nemcsak a cégeknek kínál kiváló lehetőséget arra, hogy új programokkal bővítsék saját CSR portfóliójukat, de a civileknek is remek bemutatkozási lehetőséget biztosít. A rendezvény során 8-8 perc áll rendelkezésükre, hogy ízelítőt adjanak egységáron kínált szolgáltatásaikból.

A bemutatott projektekre jellemző, hogy igen sokszínűek, így minden érdeklődő találhatott maga számára izgalmas lehetőséget. A Közélet Iskolája Alapítvány például egy olyan, a távoli, apokaliptikus jövőben játszódó csapatépítőt mutatott be, ahol a résztvevők a víz igazságos elosztásáért küzdő karakterek bőrébe bújhattak. A játék során a társadalmi igazságosság kérdése mellett a vitakultúra és a környezettudatosság is nagy szerepet kapott.

A Diverzitás Alapítvány projektjét a fenntartható és egészséges táplálkozás határozta meg. Az általuk kínált csomagban a cégek dolgozói megismerkedhetnek az élelmiszer-pazarlás kérdéskörével, megtanulhatnak fermentálni vagy épp mikrozöldeket nevelni. Ez kiegészül egy közös főzéssel is, ahol az alapítvány által – hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek segítségével – művelt kertben termelt alapanyagokat használnak fel.

Színházi projektből több is helyet kapott a rendezvényen. A pécsi Tandem Színház a munkahelyi kommunikációt és a vitakultúrát fejlesztő, rendkívül szórakoztató interaktív darabjával érkezett, míg a MáSzínház az elfogadáson és a partnerségen alapuló, az önismeretet és az empátiát erősítő programot hozott. A további négy részt vevő civilszervezet projektjeiben is nagy hangsúlyt kaptak azok az értékek, melyek a vállalati kultúra erősítésében fontos szerepet játszhatnak.

Jó kezdeményezések újszerű támogatása

Napjainkban mind a civilek, mind a vállalatok számos új kihívásra és kérdésre kell, hogy választ találjanak. Ezek pedig nem csupán a változó finanszírozási környezetből fakadnak, hanem az éghajlati válságtól, a jogos társadalmi elvárásokon át a környezeti fenntarthatóság és a közösségépítés iránti igényig terjedő igen széles skálán foglalnak helyet. Hogy ebbe egy kicsit jobban beleláthassak, a Civil Impact vezetőjét kérdeztem.

Greendex: Hogy látod, mekkora a cégek igénye a civilekkel való együttműködésekre, a nonprofit szaktudásra?

Kiss Gyöngyvér: Évről évre nagyobb, hiszen egyre több vállalat ismeri fel a civil szervezetek egyedi és jó megoldásait vállalati kérdésekre, elsősorban a humánerőforrás-gazdálkodás, a munkaerő-megtartás, a lojalitás erősítése, az employerbrand építése tekintetében. Az ilyen típusú együttműködésekben mindenki nyer:

a cég egy szuper, a vállalati problémákra reagáló szolgáltatást kap, és a vásárlással egy ügyet is bevisz a vállalati környezetbe, mellyel tágítja, erősíti vagy éppen érzékenyíti a munkavállalók látásmódját, sőt vásárlásával támogatja is az ügyet. A civil szervezet pedig üzleti haszonra tesz szert, melyet szabadon tud felhasználni saját működésére, missziójának erősítésére.

Ez utóbbi nagyon lényeges, hiszen azt látjuk, hogy a célzott támogatások célzott feladatokra használhatók fel, sokszor pont a szervezet működésének finanszírozása nem oldható meg ezekből a támogatásokból. Az üzleti bevételek és az üzleti „láb” kiépítése ebben nyújt lehetőséget. Viszont fontos kiemelnem, hogy mi nem arra buzdítjuk a nonprofitokat, hogy váljanak társadalmi vállalkozásokká, hanem arra, hogy gondolják végig, van-e olyan szaktudásuk, amely – szolgáltatássá alakítva – izgalmas lehet cégek számára is.

A vállalatoknál megjelenő ilyen irányú igényeket mennyiben táplálja az őszinteség és mennyiben az, hogy megfeleljenek a társadalmi elvárásoknak?

Azt gondolom, hogy a legtöbb szervezet valós energiát tesz bele, hiszen látják ennek az eredményét munkavállalóik, környezetük hozzáállásán. Természetesen fontos nyomás az is, hogy ma már egy magára valamit adó vállalatnak foglalkoznia kell a fenntarthatósággal, sőt az üzleti modell része ez a típusú szemlélet, működés. Nem véletlen, hogy a tőzsdei jelentések része a fenntarthatósági jelentés is, mely ugyanúgy meghatározza egy cég értékét, mint az, hogy mekkora részesedése van a piacon.

Kapcsolódó bejegyzések

Pontozzák a vállalatok fenntarthatóságát

A vállalatok fenntartható működésével kapcsolatban az ESG-mutatók hasznos információkat nyújtanak a befektetők és más piaci szereplők számára.

Mennyire ismerik és keresik a civilek az ilyen lehetőségeket, mint amilyen a Good Impact is?

Évről évre egyre többen látják be azt, hogy nem elég a pályázati forrásokra, a szinte már nem létező állami, önkormányzati forrásokra, valamint a klasszikus 1 százalékra vagy éppen a támogatásokból származó bevételekre támaszkodni. Ez az a „finanszírozási láb”, mely olyan forráslehetőséget ad a civil szervezetek kezébe, melyet szabadon tudnak felhasználni működésükre vagy éppen missziójuk támogatására. A civil szervezetek érdeklődése azon is látszik, hogy egyre többen jelentkeznek az idén már hetedik alkalommal meghirdetett Civil Impact Akadémiánkra, ahol pontosan azt tanítjuk, hogyan lehet, hogyan érdemes vállalatokkal együttműködni. A Good Impact-re a civil szervezetek pályázat útján nyerhetik el a részvételi jogot. Idén közel 50 pályázat érkezett a felhívásra, ami igen nagy szám.

Mennyire számít elterjedtnek manapság, hogy a civilek cégekkel működnek együtt?

Egyre többen látják a potenciált a vállalati partnerségben, hiszen ahogy már mondtam, a források szűkösek. A pályázati pénzek fix projektekre használhatók fel, és sokszor nem pályázható működési költség. Az állami, önkormányzati támogatások szintén szűkösek. Van még az 1 százalék, a támogatási bevételek és a vállalati partnerségek kialakításának lehetősége, aminek csak egyik szelete a szolgáltatásértékesítés.

Fotók: Civil Impact