A pasztináktól a porcsinig: vegyünk, együnk, ültessünk elfeledett és alulértékelt növényeket!

A pasztináktól a porcsinig: vegyünk, együnk, ültessünk elfeledett és alulértékelt növényeket!
A pasztináktól a porcsinig: vegyünk, együnk, ültessünk elfeledett és alulértékelt növényeket!

Bárcsak lennének olyan növények, amelyek már bizonyították, hogy jól bírják a szélsőséges körülményeket, nagyon egészségesek, és a természetkímélő mezőgazdasági rendszerekbe is beleillenek! De hát vannak! Csak épp tűnnek el! Hogyan hozhatnánk vissza őket a tájba és a tányérunkra?

Eltűnőben?

Árva, mellőzött, elhanyagolt és kihasználatlan növényeknek is nevezik azokat, melyek számos rendkívül előnyös tulajdonságuk ellenére feledésbe merültek, jellemzően azért, mert nem voltak versenyképesek az ipari mezőgazdaságra optimalizált (és más szempontból gyakran értéktelenebb) növényekkel szemben.1 Bár néhányuk a múltban nagyon jelentős termesztett növény volt, mára riasztó mértékben veszítjük el őket a hozzájuk kapcsolódó tudással együtt.2 Valaha a helyi kultúra és élelmezés fontos részei voltak akár nagy mennyiségben fogyasztott, akár csak mellékesen használt növényként, mára viszont kikoptak a termelésből és az étrendünkből. Egy részük főleg vadon gyűjtött, de kertünkbe is ültethető. Jobb kihasználásuk egyik fő akadálya a mezőgazdasági, a környezeti, az egészségügyi és az élelmezési szektorok szétválasztottsága. Fennmaradásuk nagyban köszönhető a helyi közösségeknek, kistermelőknek.1, 3

Az üstökös gyöngyike (Muscari comosum) gyakori vadnövényeink egyike.

Létük azért is fontos, mert a különféle termesztett élőlények beltartalmi értéke nagy változatosságot mutat, ami – a mikrobiomunkkal való összefüggései miatt is – kiemelkedően fontos az egészségünk szempontjából.2, 3 Tápanyaggazdagságukhoz és kedvező egészségügyi hatásaikhoz az is hozzájárul, hogy nem érte őket a hozam maximalizálására irányuló szelekció, mint a nagyüzemi fajtákat. Valamint az is, hogy szelíd termesztésüknek köszönhetően több előnyös fitokémiai anyagot tartalmaznak, de változatosságuknak is köszönhetjük a kedvező anyagok széles skáláját.3

Mitől ökologikus a termesztésük?

E növények gyakran kevés külső anyag- és energiabefektetéssel termeszthetők. Jól alkalmazkodtak a szélsőséges körülményekhez,1 például a rossz talajokhoz és az extrém éghajlati viszonyokhoz (a szegletes lednek például a szárazságot és a sok vizet is jól tűri4). Környezetkárosító műtrágyák és növényvédő szerek használatára esetükben sokkal kevésbé van szükség, ahogy például az alakor és a tönke ősbúzák esete mutatja.

Ezt mind ehetnénk itthon

A teljesség igénye nélkül jöjjön néhány konkrét növény ízelítőül! Néhányuk kezd újra bekerülni a köztudatba és sokak étrendjébe, de egyik sem tartozik a nagymértékben fogyasztott növények közé, pedig nagyobb figyelmet érdemelnének.

Az ehető gyökerek és gumók közül a viszonylag ismertek (de azért ritkán fogyasztottak) közé tartozik a csicsóka, a téli vitaminforrásként kiemelkedő fekete retek és a torma. Náluk elhanyagoltabb a könnyen termeszthető tarlórépa, a gyomorerősítő édeskömény, az Európában korábban fontos népeledelként szolgáló pasztinák. A hazánkban vadvirágként növő üstökös gyöngyikéről pedig nem sokan tudják, hogy gyökere, gumója fogyasztható.

Medvehagyma (Allium ursinum) és salátaboglárka (Ficaria verna) borítja egy erdő talaját. Mindkét növény levelei ehetők, helyenként tömegesen nőnek

Gyümölcsét, (ál)termését vagy magját fogyaszthatjuk például a házi berkenyének, a vadon is termő sóskaborbolyának és a húsos somnak, a kölesnek, a hajdinának, a lóbabnak. A birsalma pucolás nélkül félbevágva, sütőben megsütve is finom eledel, a birsalmasajtnál sokkal egyszerűbb elkészíteni.

Hajtásait, leveleit vagy virágait ehetjük a spárgának, a rebarbarának, az articsókának, a mángoldnak, a póréhagymának, a sóskának. A medvehagyma fogyasztása egyértelműen felfutóban van. A skála extrém végére tehetjük a feketegyökeret, a pitypangot, a parajlibatopot és a kövér porcsint. Egy részükről ma már eszünkbe sem jutna, hogy ehetők, hát még az, hogy finomak és egészségesek.

Ételt ízesíteni nem csak borssal és bazsalikommal lehet! A vadon is gyűjthető kakukkfű és a zamatos turbolya, a (vad)oregánó, a borsikafű, a vasfű, a fekete üröm és a tárkony mind használható fűszernövényként. A rozmaring és a majoránna szintén az elhanyagoltak közé tartozik. Nem növények ugyan, de kár lenne kihagyni a felsorolásból az intenzív ízű gombákat: a sötét trombitagomba például szárítva kiváló ízesítő, íze némileg a szarvasgombákéra emlékeztet.

Biztosíték a bizonytalan jövőre

E növények nagy hányada már ma is beilleszthető lenne az élelmiszer-rendszerekbe, jelentőségük azonban túlmutat ezen. A rájuk jellemző óriási genetikai változatosságnak a további nemesítésben és a mezőgazdasági rendszerek rezilienciájának (rugalmas alkalmazkodóképességének) megőrzésében is alapvető szerepe van. A jövő kiszámíthatatlan, nem tudhatjuk, hogy mely növényekben rejlenek kritikusan fontos tulajdonságok. A kutatások szerint az éghajlatváltozás alakítja a növények beltartalmi értékét. Az általános kép az, hogy a makro- és mikrotápanyagok mennyisége csökken, az egészségünk szempontjából releváns fitokémiai anyagoké viszont nő, de a változás mértéke növényenként eltérhet.2 Ezért is nélkülözhetetlen a növényi sokféleség.

A sötét trombitagomba remek ételízesítő

Hozzuk vissza őket: vegyünk, együnk, ültessünk!

Fogyasszuk és termesszük őket! Akár helyi termelői piacokon vásárolva, akár a közösség által támogatott mezőgazdaság (CSA-k) keretében sokat kipróbálhatunk.

Ha dísznövényt, bokrot, sövényt telepítenénk, válasszunk olyat, amelynek valamely része ehető! A köszméte, az egres, a közönséges mogyoró, a ribizli, a házi berkenye, a húsos som és a naspolya mind jó választás.

De nem csak az egyéni szintnek van tere: ott van például a közétkeztetés, melybe beépítve őket serkenthetnénk a helyi, fenntartható és egészséges élelmiszerek fogyasztását és termesztését. Megérdemelt helyük lenne a táplálkozási irányelvekben. A mezőgazdasági- és élelmiszer-rendszerek változatosabbá tételét pedig ösztönzőkkel is lehetne segíteni. E növények kapcsolódhatnak a biokulturális örökséghez, a hagyományokhoz, az identitáshoz és a fenntartható gasztronómiához egyaránt.3

Tippek: erre indulj, ha érdekel a változatos és ökologikus étkezés!

Receptek, ötletek és ökologikus étkezés terén rengeteget tanulhatunk Kocsis Dóra Zero Waste Konyha szakácskönyvéből. És ha már az étrendünk változatosabbá tételéről van szó, nem feledkezhetünk meg az ehető vadnövények és gombák fogyasztásáról sem! Az Erdőkóstoló blogon sok tanácsot és izgalmas ötletet, receptet találhatunk ezekhez. A változatos, szelíd növénytermesztéshez pedig a Magház nyújt nagyszerű kiindulópontot. A Felelős Gasztrohős és a Tudatos Vásárlók Egyesülete hasznos tippek mellett segít megtudni, hol juthatunk élelmiszerhez a legjobb forrásokból.

Fontos, hogy vadnövény és gomba gyűjtésekor ismerjük fel biztosan a fajt, és termesztett, kerti növények esetében is legyünk tisztában azzal, hogy mely részeik ehetők, és melyek nem!

Felhasznált irodalmak:

[1] Padulosi, S., & Hoeschle-Zeledon, I. (2004). Underutilized plant species: what are they?. LEISA-LEUSDEN, 20, 5–6.

[2] Ulian, T., Diazgranados, M., Pironon, S., Padulosi, S., Liu, U., Davies, L., … & Mattana, E. (2020). Unlocking plant resources to support food security and promote sustainable agriculture. Plants, People, Planet, 2(5), 421–445. (Szemle magyarul itt.)

[3] Hunter, D., Borelli, T., Beltrame, D. M., Oliveira, C. N., Coradin, L., Wasike, V. W., … & Tartanac, F. (2019). The potential of neglected and underutilized species for improving diets and nutrition. Planta, 250, 709–729. (Szemle magyarul itt.)

[4] Dixit, G. P., Parihar, A. K., Bohra, A., & Singh, N. P. (2016). Achievements and prospects of grass pea (Lathyrus sativus L.) improvement for sustainable food production. The Crop Journal, 4(5), 407–416.

Dénes, A., Papp, N., Babai, D., Czúcz, B., & Molnár, Z. (2013). Ehető, vadon termő növények és felhasználásuk a Kárpát-medencében élő magyarok körében néprajzi és etnobotanikai kutatások alapján. Dunántúli dolgozatok A: természettudományi sorozat, 13, 35–76.

search icon