Az articsóka egy csoda
Az articsóka egy csoda

Az articsókát nyugodt szívvel emlegethetjük a szuperélelmiszerek kategóriájában fantasztikus élettani hatása és lenyűgöző kulináris értéke miatt.

Az articsóka akár 150–200 cm magasra és akár 1,5–1,8 méter szélességűre növő, fészkesvirágzatú zöldség- és gyógynövény, amelynek az ehető része a növény virágzás előtt leszedett bimbója. A külső leveleinek burkából és az alattuk lévő bolyhokból kifejtve található az ehető rész, az articsókaszív. A növényeknek erős, elágazó virágszáruk van, amelyeken 5–8 nagy virágbimbó található. Régebben dísznövényként is ültették Magyarországon, ha ugyanis nem takarítjuk be, az articsóka bimbóiból gyűszűszerű, látványos virágfejek nyílnak, amelyeken számos apró, lila színű, korong alakú virág található. Évelő növény.

A különleges articsókaíz

Párolva az articsóka édes, diós, frissítő, földes ízű növény, amelyet legtöbben a spárgához, a bambuszhoz vagy a kelbimbóhoz hasonlítanak. Nagyon jól illik mártásokhoz, szószokhoz, sültekhez, de akár pizzafeltétként is kiváló. Nagyon jól ellensúlyozza a zsírosabb húsokat, és segít a zsírbontásban is.

Étkezés után is hordoz még meglepetést számunkra, mivel az articsókában nagy mennyiségben megtalálható cinarin megragad a nyelv receptorain, és blokkolja az édesreceptor valamely részét. Étkezés után, amikor vizet iszunk, a cinarinmolekulák lemosódnak a receptorokról, ekkor feloldódik a gátló hatás, üzenetet küldve az agynak az édes ízt közvetítő rostok mentén. Tehát az inger eltávolítása kiváltja az ízlelést. Ezeket a hatásokat „vízízeknek” nevezzük – fogalmazott Linda M. Bartoshuk, a Floridai Egyetem Szaglás és Ízlelés Központjának professzora.

Az articsóka eredete

Bár mára Kalifornia lett az egyik legnagyobb articsókatermesztő vidék, a növény a Földközi-tenger területén őshonos. Már az ókori görögök is fogyasztották, majd a 9. századtól Szicíliából terjedt el Európában, és ma is nagy népszerűségnek örvend, főleg Olaszországban és Franciaországban.

Articsóka mező
Articsókamező
Fotó: Matthias Böckel

Az articsóka pozitív hatásai:

  1. vérnyomás-szabályozás,
  2. koleszterinszint-csökkentés,
  3. májregenerálás,
  4. epehólyag-gyulladás mérséklése,
  5. vércukorszint-szabályozás,
  6. puffadás mérséklése,
  7. IBS tüneteinek enyhítése,
  8. az agy megfelelő működésének elősegítése,
  9. rákellenes hatás,
  10. rendkívüli antioxidáns hatás.

Vérnyomás-szabályozás

A magas vérnyomás népbetegség Magyarországon (is), ami növeli a szívbetegségek és a stroke kockázatát. Egy tanulmány szerint az articsóka – többek között magas káliumtartalmának köszönhetően – vérnyomáscsökkentő hatású az enyhe magas vérnyomással élők esetében.

Koleszterinszint-csökkentés

Az articsókalevél (Cynarae folium) kivonata csökkenti a koleszterinszintet, mivel az epetermelés fokozásával csökkenti a vér koleszterin- és trigliceridszintjét.

Májregenerálás

Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy az articsóka javíthatja a májfunkciókat a nem alkoholos zsírmájbetegségben szenvedőknél. Az articsókában nagy mennyiségben található cinarin és antioxidánsok pozitív hatást gyakorolnak a májsejtekre, segítik regenerációjukat.

Epehólyag-gyulladás mérséklése

A már említett cinarin az epeváladék kiválasztásának serkentésével segíti a zsíros ételek emésztését, illetve segíti az epehólyag és az epeutak összehúzódását. 

Ebből adódóan kiváló hatású a következő betegségek esetén:

  • csökkent epetermelés (puffadás, zsírintolerancia, székrekedés, hasi fájdalom),
  • epeutak csökkent tónusa,
  • elégtelen epeműködés.

Vércukorszint-szabályozás

Az articsóka másik fontos hatóanyaga az inulin, amit az élelmi rostok fruktáncsoportjába sorolunk. Ezek a poliszacharidok lebontatlanul haladnak át az emésztőrendszeren, és a vastagbél baktériumflórája kezdi csak el a lebontásukat. Így az inulin tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak, és gátolja a kártékony baktériumok megtapadását a bélben. Az inulin emellett természetes cukorpótló, lebontásához nem szükséges inzulin, így az articsóka nem növeli a vércukorszintet, hanem segít megelőzni az étkezések utáni vércukorszint-ingadozást.

Puffadás mérséklése

Több kutatás során is szignifikáns eredményt értek el az articsókalevél-kivonattal a funkcionális diszpepsziában szenvedők tüneteinek enyhítésében.

IBS tüneteinek enyhítése

Az articsókalevél-kivonat az IBS-tünetek súlyosságának jelentős csökkenését eredményezheti. Továbbá a kutatás során vizsgált betegek 96%-a legalább egyenértékűnek vagy jobbnak értékelte az articsókakivonatot, mint a tüneteik kezelésére alkalmazott korábbi terápiákat.

Segíti az agy megfelelő működését

Az articsóka magas B-vitamin-tartalma támogatja az agy megfelelő működését, javítva a memóriát és a közérzetet is.

Ígéretes rákellenes eredmények

Az articsókakivonat több kutatás (1, 2, 3) szerint is csökkentette a rák növekedését. Ez a rákellenes hatás nagy valószínűséggel az articsókában található antioxidánsoknak köszönhető, ezek a rutin, a kvercetin, a szilimarin és a galluszsav.

Rendkívüli antioxidáns hatás

A főtt articsóka 9400-as ORAC-értékével nagyobb antioxidáns-potenciállal rendelkezik, mint a világ számos szuperélelmiszere, mint például a spárga, a cékla vagy a brokkoli. Az antioxidánsok a szabad gyökök hatástalanításában játszanak szerepet. Segítségükkel csökkenthető az oxidatív stressz.

Articsókakapszula

Ha frissen nem sikerül beszereznünk, akkor az articsóka rendkívül pozitív élettani hatásait kapszula formájában is élvezhetjük. A kapszulában található kivonatot általában a növény leveléből, szárából és gyökeréből készítik


Mikor ellenjavallott az articsóka fogyasztása?

  • Epevezeték-elzáródás esetén nem ajánlott az előzőekben említett epeműködés-aktiváló hatása miatt.
  • Fészkesvirágzatúakkal szembeni allergia esetén keresztallergia alakulhat ki.
Articsóka női kézben
Articsóka
Fotó: RODNAE Productions

Az articsóka tápanyagtartalma 

Közepes, 128 grammos articsókát tekintve (forrás: WebMD Ingredients Guide):

  • kalóriatartalom: 60 kcal,
  • zsír: kevesebb mint 1 g,
  • nátrium: 120 mg,
  • szénhidrát: 13 g,
  • fehérje: 4 g.

Egyéb kulcsfontosságú tápanyagok:

  • kálium,
  • rostok,
  • keserűanyagok, szeszkviterpén-laktonok, cinaropikrin,
  • kávésavszármazékok,
  • C-vitamin,
  • magnézium,
  • folsav (B9-vitamin),
  • flavonoidok.

Az articsóka elkészítése, receptek

Az articsóka előkészítése nagyjából bármilyen recepthez

  1. Mossuk meg, és vágjuk le a szárát!
  2. Távolítsuk el a külső nagyon kemény szirmokat, majd nyissuk ki a már sárgásabb színű puhább szirmokat, és vágjuk le a szirmok kemény csúcsát is!
    (Azonban azt érdemes szem előtt tartanunk, hogy a tápanyagok jelenős része a levelekben koncentrálódik, így a levágott szirmokból is érdemes a puhább, belső részt kikaparni és megenni.)
  3. Ezt követően vágjuk ketté az articsókaszívet (így hívjuk a középső zsenge részt), és kaparjuk ki belőle az apró pihéket!
  4. Majd helyezzük bele egy citromos vízzel töltött tálba, hogy a víz ellepje, és tartsuk ebben párolásig, sütésig, különben nagyon gyorsan megbarnul.

Ha szeretnéd ezt a folyamatot videón is látni, akkor nézd meg az alábbi összefoglalót!

Az articsóka pucolása – Konyhai praktikák – Egészségtál

Párolt articsóka

  1. Az előbb leírt módon előkészített articsókákat (személyenként számolj egy közepes méretű articsókával) párold 25–40 percig, a méretétől és zsengeségétől függően! (Tehát ne tedd bele a vízbe, hanem legjobb, ha párolóedényben, vízgőzben készíted el.)
  2. Ha elkészült, annyira finom és különleges az íze már önmagában is, hogy valójában már fogyasztható is, legyen ez egy könnyed főétel vagy köret! Igény szerint persze egy kis hollandi mártással és vajjal is tálalhatod, ahogy Martha Stewart ajánlja.

Sült articsóka

Hozzávalók 4 személyre:

  • 4 közepes méretű articsóka,
  • 4 evőkanál extra szűz olívaolaj,
  • 4 gerezd fokhagyma, finomra aprítva,
  • 1 teáskanál só,
  • fél teáskanál fekete bors,
  • 1 citrom félbe vágva.

Elkészítés:

  1. A sütőt előmelegítjük 200 fokra.
  2. Az olívaolajat, a finomra aprított fokhagymát, a sót és a borsot összekeverjük egy tálban.
  3. Az előkészített articsókát megforgatjuk a fűszeres olajban, majd egy tepsibe helyezzük, lehetőleg sütőpapírra.
  4. A félbevágott citromot is a tepsibe helyezzük az articsókák mellé.
  5. Az articsókákat 25–40 percig sütjük, amíg aranybarnák és puhák lesznek.
  6. Az elkészült sült articsókát a félbevágott citrommal és olívaolajjal meglocsolva tálaljuk.


Hol kaphatunk articsókát?

Ha kedvet kaptunk hozzá, akkor már csak a beszerzését kell megoldanunk, ami frissen nem feltétlen egyszerű feladat.

Friss articsókát leggyakrabban február és június, illetve szeptember és december között találhatunk, amikor a növénynek szezonja van. Magyarországon sajnos azonban még szezonjában is ritkaságnak számít, és csak igen ritkán tudjuk frissen megvásárolni a piacokon vagy gourmet élelmiszerboltokban. Szerencsére azonban egyre többet hallani hazai termelőkről, akik már próbálkoznak a termesztésével. Ilyen vállalkozószellemű gazda Borbás Marcsi, aki a következő videóban megosztja velünk tapasztalatait.

Borbás Marcsi: Kertem – Articsókatermesztés

Ha pedig frissen nem találunk, akkor nézzünk körül a konzervek között!
Bár a frissel nem veszi fel a versenyt, de így is találhatunk pár jó fogást. 

Az articsókakonzerv kilós ára (sós lében, olajban eltéve): 3.000–10.000 Ft 

Az articsóka termesztése

Az articsóka mediterrán növényként a hűvösebb, csapadékosabb nyarakat és az enyhe teleket kedveli, de nagyjából bárhol termeszthető, ahol nincs extrém forróság. 

Magyarországon is, sőt, évelő növényként több évig gyönyörködhetünk benne, ha a teleltetését megoldjuk.

A legfontosabb a megfelelő mennyiségű víz, a jó vízelvezetésű, magas tápanyagtartalmú talaj, a sok fény. 

Az articsóka ültetése és gondozása a következő lépésekből áll:

  1. Találj megfelelő helyet az articsóka számára! Az articsókának napos, meleg helyre van szüksége, így olyan területet válassz, amelyet legalább hat órán át süt a nap naponta! Az articsóka jól növekszik a homokos, jó vízelvezetésű talajon is, de ne feledkezz meg a trágyázásról!
  2. Készítsd elő a talajt! A talajt jól fel kell lazítani, és meg kell szabadulni a gyomoktól és a törmeléktől.
  3. Készítsd elő az articsókapalántákat! Vásárolj egészséges palántákat egy kertészetből, vagy magról neveld őket! A „Green Globe” articsókát válasszuk, ha hidegebb időjárású területen ültetjük!
  4. Ültesd el az articsókát! Az articsókákat általában tavasszal ültetik el, amikor már nincs fagy. Ügyelj arra, hogy a palánták között legalább 60–75 cm távolság legyen!
  5. Öntözd az articsókát rendszeresen! Az articsókának a növekedéséhez sok vízre lesz szüksége, különösen az első hónapban, amíg talajt fog, megerősödik. (De ne öntözd túl, mert a gyökerei rothadásnak indulhatnak!)
    Kánikulában hetente 3-szor is meg kell öntözni, különös figyelmet fordítva arra az időszakra, amikor megjelennek a rügyek, mert ilyenkor a legérzékenyebb a vízre.
  6. Trágyázd és gazold az articsókaágyást! Az articsókának szüksége van tápanyagokra, hogy jól növekedjen. A palántázás után néhány héttel trágyázd meg az articsókádat, majd havonta egyszer folytasd a trágyázást! Tartsd távol a gyomokat az articsókaágyásoktól! A növényeket mulccsal vastagon érdemes betakarni, különösen a hidegebb vidékeken. Amikor a rügyek kezdenek kialakulni, távolítsd el a mulcsot, és teríts minden egyes növény körül a növény tövétől kifelé vastag komposztréteget.
  7. Jöhet a szüret! A virágbimbók kora nyáron alakulnak ki a növény közepéből növő magas szárakon. A rügyeket akkor szedd le, amikor még feszesek, és amíg nem nyílt ki a virág! Minden bimbóhoz vágj egy 5 centis szárrészt is, hogy könnyebben kezelhető legyen! Ne lepődj meg, hogy a később fejlődő alsó rügyek nem nőnek olyan nagyra, mint a felső rügy! Ez természetes. Amikor az egy száron lévő összes bimbót leszüretelted, vágd le a szárat egészen a földig! A nagy, jól megtermett növények esetében az egész növényt akár harmadával visszavághatod, hogy őszi szüretelésre is ösztönözd a növényt.
articsóka gyökérrendszer
Az articsóka gyökérrendszere
Forrás: Wageningen Egyetem

A leggyakabban felmerülő kérdések az articsókáról

Milyen ízű az articsóka?

Az articsóka édes, diós, frissítő, földes ízű növény, amelyet legtöbben a spárgához vagy a bambuszhoz hasonlítanak.

Milyen földet szeret az articsóka?

Az articsóka termesztéséhez a jó vízelvezetésű, enyhén savas, tápanyagokban gazdag talaj az optimális. 

Mire jó az articsóka?

Vérnyomás-szabályozásra, koleszterinszint-csökkentésre, májregenerálásra, az epehólyag-gyulladás mérséklésére, a vércukorszint szabályozására, a puffadás mérséklésére, az IBS tüneteinek enyhítésére, az agy megfelelő működésének elősegítésére, a rák elleni védelemre, és rendkívüli antioxidáns hatása van.

Mindent egybevéve elmondhatjuk, hogy az articsóka rendkívül egészséges növény, különleges étel, gyönyörű virág. Ha sikerül termesztened vagy frissen beszerezned, akkor ne félj ételt készíteni belőle, mert a fent leírt egyszerű lépéseket betartva minden vendégednek maradandó élményt nyújthatsz.

Nem mellesleg pedig az is fontos, hogy fenntarthatóan étkezzünk, és több zöldséget, gyümölcsöt fogyasszunk, mint húst, hiszen ahogy egy korábbi, a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expót bemutató cikkünkben írtuk: „A jóléti társadalmaknak jelentősen meg kell(ene) változtatniuk a táplálkozási szokásaikat a növényi élelmiszerek javára.

search icon