A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbáljuk megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli.
Európa különösen kitett az orosz és marokkói importnak, az ukrajnai háború miatti áremelkedés pedig durván kihatott a műtrágya árakra is, így a kérdés ellátásbiztonsági szempontból is jelentős. A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat, azonban európai viszonylatban is nagy a szórás, hogy a helyi szabályozások milyen felhasználást engedélyeznek.
Kapcsolódó bejegyzések
Korlátozzák a beporzást a műtrágyák
A műtrágyák korlátozzák a beporzást, a beporzók kisebb valószínűséggel szállnak le a növényvédő szerekkel permetezett virágokra.
A jelenlegi magyar szabályozás szerint a szennyvíziszap használata a mezőgazdaságban csak olyan növény esetén engedélyezett, amelynek termése az iszappal nem érintkezik. A szennyvíziszapban felhalmozódó nehézfémek, antibiotikum és gyógyszermaradványok jelentik a legnagyobb kockázatot, ami miatt nem tudjuk felhasználni a benne található többi értékes nyersanyagot.
Megoldást jelenthetne, ha a nehézfémeket az iszapkezelés során eltávolítanánk a szennyvíziszapból, de az EU is célul tűzte ki, hogy 2030-ra 50%-kal csökkenti a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségét.
(Bővebben: masfelfok.hu)