Az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unió teljes területén nőtt az üvegházhatású gázok kibocsátása az év első negyedében az egy évvel korábbihoz képest, de valamivel még mindig a pandémia előtti szint alatt maradt.
Az uniós statisztikai hivatal szerint a háztartások adták a kibocsátás 24%-át, míg az energiaellátás és a feldolgozóipar, 21% illetve 20%-ot tett ki. Fontos megállapítás, hogy a kibocsátás minden ágazatban nőtt az előző évhez képest, ami a világjárványból való gazdasági kilábalást tükrözi – kivéve épp a háztartásokat, ahol érdemi változás nem történt.
Az adatok alapján a vállalkozások, a háztartások és a kormányzati tevékenységek üvegházhatású gázkibocsátása 1029 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket tett ki január és március között. Ez 6%-kal több mint az előző év azonos időszakában, de elmarad a 2019 első negyedévében mért 1035 millió tonnától.
A tagállamok túlnyomó többségében növekedést regisztráltak: a legnagyobb emelkedést Bulgária mutatta 38%-os ugrással, melyet Málta követett 21%-os növekedéssel. Hollandia és Finnország jelentette a kivételt, ahol csökkenés volt tapasztalható 2021 első negyedévéhez képest. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el.
Ahogy a Reuters cikke írja, az általános növekedés veszélyezteti az EU azon célját, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást – ez a terv a széntüzelésű erőművek bezárását vonja maga után.
Kapcsolódó bejegyzések
Az épületek szigetelése nélkül a klímacélok aligha lesznek elérhetők
A világ energiafogyasztásának harmadát épületeink fűtésére és hűtésére fordítjuk, így az energiafaló ingatlanok rengeteg károsanyag-kibocsátásért és légszennyezésért felelősek.
Rövidtávon vélhetően még tovább emelkedhet a kibocsátás, ha az orosz gáz ideiglenes helyettesítését szénnel vagy más fosszilis energiahordozóval oldják meg.
