A Science című folyóiratban közzétett kutatás szerint a napjainkban születettek életük során többször annyi szélsőséges hőhullámot és más éghajlati katasztrófát fognak elszenvedni, mint nagyszüleik. A tanulmány az első, amely értékeli a különböző korcsoportok által az éghajlati szélsőségek kapcsán tapasztalt ellentétes tapasztalatokat, és élesen rávilágít a generációk közötti igazságtalanságra, amelyet az éghajlati válság okoz.
Az elemzés kimutatta, hogy egy 2020-ban született gyermek átlagosan 30 szélsőséges hőhullámot fog átélni élete során, még akkor is, ha az országok teljesítik a jövőbeni szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó jelenlegi vállalásaikat. Ez hétszer több hőhullámot jelent, mint egy 1960-ban született emberé.
A globális kibocsátás gyors csökkentése a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartásával azonban majdnem felére csökkenthetné a mai gyermekek által átélt hőhullámok számát, míg a 2 Celsius-fok alatt tartás negyedével csökkentené.
Wim Thiery, a kutatást vezető belgiumi Vrije Universiteit Brussel professzora elmondta, hogy a 40 év alattiak ma példátlan életet fognak élni: olyan hőhullámok, aszályok, árvizek és terméskiesések várnak rájuk, amelyek a globális felmelegedés nélkül gyakorlatilag lehetetlenek lettek volna.
A jó hír az, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos terhek nagy részét levehetjük gyermekeink válláról, ha a fosszilis tüzelőanyagok használatának fokozatos beszüntetésével 1,5 Celsius-fokra korlátozzuk a felmelegedést. Ez egy hatalmas lehetőség.
tette hozzá Dr. Katja Frieler, a németországi Potsdam Institute for Climate Impact Research munkatársa és a kutatócsoport tagja.
A kutatás során a kifinomult számítógépes klímamodellek szélsőséges eseményekre vonatkozó előrejelzéseit, a részletes népesedési és várható élettartam adatokat, valamint az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület globális hőmérsékleti pályáit is tekintetbe vették. A kutatók szerint a mai fiatalokra számított éghajlati hatások növekedése valószínűleg alulbecsült érték, mivel az egy éven belüli több szélsőséges eseményt kellett csoportosítani, és az események nagyobb intenzitását nem vették figyelembe.
Az eredményekben jelentős regionális eltérések mutatkoztak. Például az Európában és Közép-Ázsiában 2016 és 2020 között született 53 millió gyermek a jelenlegi kibocsátási ígéretek alapján körülbelül négyszer több szélsőséges eseményt fog átélni életében, de a Szaharától délre fekvő afrikai országokban élő 172 millió hasonló korú gyermeknek 5,7-szer több szélsőséges eseménnyel kell szembenéznie.
Az elemzés azt is megállapította, hogy csak a ma 40 év alattiak fogják megérni a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó döntések következményeit. Az idősebbek már meg fognak halni, mielőtt e döntések hatásai a világban érzékelhetővé válnának.
(Guardian)
(fotó: pexels – BARBARA RIBEIRO)
