Az ENSZ új, mérföldkőnek számító jelentése szerint a városok az éghajlati válság káros hatásainak gócpontjai, ugyanakkor a vészhelyzet kezelésének kulcsfontosságú lehetőségei is itt rejlenek.
Az emberi egészségre, a megélhetésre és az infrastruktúrára – beleértve a közlekedést, a vízellátást és a higiéniát – a városi környezetben negatív hatással van a globális hőmérséklet emelkedése – állapította meg az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPPC). A világ vezető klímatudományi szakértői szerint a marginalizált közösségek aránytalanul nagy mértékben érzik az éghajlati válság hatásait a városokban.
Az új IPPC-jelentés – amelyet a világ több tucatnyi országából származó 270 tudós írt – a felmelegedő környezet emberekre és természetre gyakorolt hatásaival és kockázataival, valamint az alkalmazkodás és az ellenálló képesség javításának módjaival foglalkozik.
A szélsőséges időjárási jelenségek – valamint az idővel kibontakozó egyéb tényezők, például a tengerszint emelkedése – veszélyeztetik az olyan városi infrastruktúrákat, mint a közlekedés, a vízellátás, a csatornázás és az energiarendszerek, ami hatással van a jólétre és a gazdasági életre – mondták a kutatók. A jelentés szerint a városok zöldebbé tétele óriási potenciált jelenthet a válság kezelésében. Az urbanizáció globális tendenciája lehetőséget kínál a következő két évtizedben egy olyan világ megteremtésére, amely jobban ellenáll az éghajlati vészhelyzetnek.
„Az infrastruktúra utólagos átalakítása és korszerűsítése révén a városok jobban alkalmazkodhatnak az éghajlati válsághoz, míg az új városi tereket úgy lehet kialakítani, hogy csökkentsék a közösségek sebezhetőségét a melegebb hőmérséklet hatásaival szemben. A városi alkalmazkodási intézkedések javíthatják a társadalmi tőkét, a megélhetést, az emberi és ökológiai egészséget, valamint hozzájárulhatnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövőhöz” – mondták az IPCC szerzői.
Forrás (independent)
