Addig utálják az emberek az autómentes városokat, ameddig ki nem próbálják
Addig utálják az emberek az autómentes városokat, ameddig ki nem próbálják

Alacsonyabb légszennyezettség és szén-dioxid-kibocsátás, kevesebb dugó: papíron mindannyian jól járnánk az autók kivonásával a nagyvárosok esetében. Az ügy azonban mégsem ilyen egyszerű. A kérdés heves indulatokat vált ki az emberekben és enyhén szólva megosztó a lakosság körében. Nézzünk azonban pár várost, ahol sikeresen megbarátkoztak a polgárok a négykerekűtől mentes élettel!

Magyarországon a WHO 2021-es adatai alapján évente több mint 13 ezren veszítik életüket a légszennyezettség káros hatásainak következtében, így ha valahol, akkor hazánkban érdemes lenne komolyan elgondolkozni az autómentes jövőn. Pozitív példákból nincs hiány a szomszédságunkban, elég csak Dubrovnikra gondolni.

Az EU szén-dioxid-kibocsátásának ötödét a közlekedés teszi ki, annak pedig több mint 60%-át a személygépjármű-forgalom. A Wired több európai főváros szemüvegén keresztül vizsgálódott és jutott arra a következtetésre, hogy csak addig ellenszenvesek az emberek az autómentes fővárosokkal szemben, ameddig nem éltek egyben.

Az elmúlt években London jelentősen csökkentette a városban közlekedő autóinak számát, így ma már nagyságrendekkel kevesebb ember él veszélyeztetett szennyezettségű területeken.

Anglia fővárosában korlátozzák az autóhasználatot: különdíjat kérnek attól, aki behajt a városközpontba, illetve közlekedéskorlátozó növénytartókat helyeztek el a városban a forgalom csökkentésének érdekében. A környék lakóit eleinte megosztotta az autómentesség kérdése, a kerületi politikusok kezdetben halálos fenyegetéseket is kaptak, azonban idővel hozzászokott a lakosság az autó nélküli élethez.

Ljubljanában 2007 után a tömegközlekedésre és a bicikliutak fejlesztésére is rengeteg pénzt fordítottak, a végső cél pedig a város autómentes övezetté való átalakítása volt. A szlovénok kezdetben felháborodtak az ötleten, azonban az akkori polgármester kitartott az intézkedések mellett. A városban ingyenesen lehet használni az elektromos járműveket, 2016-ban el is nyerte Ljubljana az Európa Zöld Fővárosa címet.

Koppenhágában óriási forgalmi adót rónak ki az újonnan vásárolt autókra, így a lakosság csupán kb. 30%-a rendelkezik saját gépjárművel. Helsinkiben és Oslóban a légszennyezettség megfékezése volt a fő cél, azonban enyhébb intézkedésekkel, sebességkorlátozással, parkolóhelyek megszűntetésével próbálják ösztönözni a lakókat arra, hogy inkább a bringázást és a tömegközlekedést válasszák.

Budapesten egyelőre még nincs szó autómentes jövőről, jelenleg a pesti alsó rakpart lezárásáról lehet csak tudni. A közelmúltban a levegőminőség javításának érdekében a MOL Bubi 900 új biciklivel és 75 gyűjtőállomással bővült, ennek is köszönhetően a kerékpárosok száma drasztikus ütemben nő a magyar fővárosban.

Forrás: forbes.hu

search icon