Advent a várakozás időszaka, négy héten át készülünk karácsony ünnepére. Cikkünkben most felidézzük az advent történetét, hagyományait, szimbólumait és az ekkor elérhető kikapcsolódási lehetőségeket.
Mit jelent az advent?
Az advent szó jelentése ’eljövetel’. A latin adventus Domini kifejezésből származik, ami annyit jelent: ’az Úr eljövetele’. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben nyeri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
Az advent története
Az advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. A gallikán liturgiában a vízkeresztkor (január 6-án) rendezett felnőttkeresztelésre előkészítő négy hétig tartó időszakot foglalta magában. Az 5. században december 25-ét jelölték ki e napra, ez kiegészült egy az ünnepre való felkészülést felölelő időszakkal, az adventtel. Kezdetben hat hétig tartott, Szent Márton napjától (november 11-étől) december 24-ig. A 6. században a nyugati kereszténységben már mai formájában, azaz karácsony előtt négy vasárnappal kezdték meg az adventet.
A római katolikus egyházban az adventi időszakban a hívők vasárnap kivételével minden reggel hajnali misére gyűlnek össze. A hajnali misék latin elnevezése a rorate, amely az advent meghatározó zsoltárának első szavából származik: „Rorate caeli de super…”, magyarul: „Harmatozzatok, egek, onnan felülről…” Az általában pirkadatkor, 6 órakor kezdődő lelki alkalom Szűz Mária tiszteletére és a Jézus eljövetele utáni vágy kifejezésére hívja az imádkozni vágyókat. Az adventi hajnali miséket régebben angyalmisének vagy aranyos misének is nevezték, mivel Az Úrangyala ima elmondásával fejezték be a szentmisét.
Mikor van advent?
Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához (november 30-éhez) legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és karácsonyig tart. A görögkatolikusoknál – az 5. századi hagyományt megőrizve – hathetes az advent.
Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik. Ez a nap három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év, a karácsonyi ünnepkör és az adventi várakozás is ehhez a dátumhoz köthető. Az egyházi naptárban a hét vasárnappal kezdődik, így advent négy hete is a négy vasárnapot követi. Az utolsó hét hossza lehet egy nap, amikor a negyedik vasárnap december 24-re esik, vagy akár egy teljes hét is, amikor az utolsó vasárnap december 18-a.
December 24. az advent utolsó napja, ami még nem karácsony. Ennek megfelelően a régi egyházi hagyományokban ez még böjti napnak számított, így a nap hagyományos ételei, mint amilyen a hal vagy a mákos guba is beleillenek a böjtbe. A sötétség beálltával fokozódik a várakozás, amely a Jézus Krisztus születését ünneplő éjféli misével ér véget.
Idén advent első vasárnapja november 30-ra, a második december 7-re, a harmadik december 14-re, a negyedik pedig december 21-re esik.
Kapcsolódó bejegyzések
Készülj az ünnepekre testben, lélekben! – Novemberben kezdődik a karácsonyi böjt
A böjt nem elsősorban a táplálkozásunk megváltoztatásáról, sokkal inkább a lelkünk megtisztulásáról szól.
Adventi kalendárium
Az adventi naptár a karácsonyi időszakhoz kapcsolódó német eredetű eszköz, amely december 1-jétől 24-éig használatos. A legtöbb esetben ez egy díszes tábla vagy doboz, amely 24 rekeszt (vagy ablakot, fiókot) tartalmaz, melyekben kis meglepetések találhatók, és az ablakok közül minden napon egy nyitható ki.
Mire való az adventi kalendárium?
A hagyományos adventi naptárak a jászoljelenetet, Szent Miklóst és a téli időjárást mutatják be, míg mások témái a sporttól a technológiáig terjednek. Számos formában kaphatók, az egyszerű papírnaptártól kezdve, amelynek minden napját fülek fedik le, a háttérjeleneten lévő szövetzsebeken át, a festett fadobozokig.
A legtöbb adventi naptár egy nagy, téglalap alakú kártya formájában jelenik meg „ajtókkal”, december minden napjára. A karácsony előtti mindegyik napon egymást követő ajtók nyílnak ki az adott év adventi időszakának kezdetétől vagy egyszerűen december 1-jétől, mint az újrafelhasználható adventi naptárak esetében.
Adventi kalendárium készítése házilag
Az adventi kalendárium a karácsonyra való készülődés egyik legnépszerűbb szimbóluma. A következőkben néhány ötletet mutatunk, melyek alapján házilag is elkészíthetők az adventi naptárak.
Hagyományos kalendárium
A kreatív feladatokat kedvelőknek a hagyományos, kinyitható ablakos adventi naptár sem jelenthet akadályt. Készíthetünk egy utcát vagy egy házat, ahol az ablakok mögött nem édesség rejtőzik, hanem karácsonyi életképek vagy más kedves meglepetések.
Textilzsákocskák meglepetésekkel
Egy falra akasztható színes textildísz a benne rejlő ajándékokkal igazi meglepetés lehet a kisebbnek. „Mindössze” egy pár méter anyag, varrófelszerelés, csipesz, madzag vagy fonal és egy jó adag kézügyesség szükséges hozzá.
Adventi kalendárium kamaszoknak
A nagyobb gyermekeknek szép ajándék az adventi időszakban, ha minden nap egy-egy gondolatébresztő üzenettel, idézettel, karácsonyi történettel vagy akár fotóval lepjük meg őket, vagyis bármivel, ami belefér egy borítékba vagy kisebb papírzacskóba. Ezek lehetnek színesek, de kifejezetten karácsonyi jellegűek is.
Adventi koszorú
Az advent egyik legfontosabb szimbóluma az adventi koszorú, amely az ősi pogány világból ered, és csak jóval később alakult vallási szimbólummá. Az ősi germán népek már a kereszténység felvétele előtt is megünnepelték a Fény születését, amely decemberben a téli napforduló idejére esett. A téli napfordulót különösen várták az emberek, hiszen e nap után az éjszakák egyre rövidebbé válnak, és a fény kezdi visszavenni uralmát a sötétség felett.
Kapcsolódó bejegyzések
Előkészületek a várakozásra – Az adventi koszorú
Advent a várakozás és a készülődés időszaka, melynek egyik legismertebb szimbóluma az adventi koszorú.
Az akkori hiedelmek szerint a gonosz boszorkányok és a rossz lelkek erősebbek a sötétben, ezért a fény nélküli időszakban a legtöbb rituálé a gonosz szellemek elűzésére irányult. A téli napfordulóra való várakozás idejében úgynevezett varázsköröket készítettek, melyek a hiedelem szerint elűzik a háztól a gonosz szellemeket. A varázskörök fenyőágakból font koszorúk voltak, melyeket vörös vagy aranyszínű szalagokkal díszítettek. A téli napforduló előtti hetekben minden héten egyel több gyertyát gyújtottak meg a varázskörön, az egyre több fény segítségével próbáltak védekezni a gonosz szellemek ellen.
Az adventi koszorú mint vallási szimbólum
A gyertyákkal díszített legelső koszorú Johann Hinrich Wichern evangélikus lelkész nevéhez fűződik, aki 1839-ben az általa alapított hamburgi Rauhen Haus Gyermekotthonban a gyertyákat egy két méter átmérőjű, örökzölddel díszített fakerékre helyezte, ezzel megalkotva a mai adventi koszorú elődjét. A hétköznapokat húsz piros gyertya jelképezte, az advent vasárnapjait pedig egy-egy fehér. Az adventi koszorút közel egy évszázadon keresztül csak evangélikus, főleg ifjúsági körökben ismerték és használták. Időközben a kialakítása is egyszerűsödött, és csak a vasárnapokat jelölték gyertyák, így a koszorú az otthonok részévé válhatott. Az adventi koszorú széleskörű elterjedése az 1930-as évekre tehető.
A gyertyák jelentése az adventi koszorún
A négy gyertya advent négy hetét jelképezi, valamint négy fogalmat. Az első a hitet, a második a reményt, a harmadik az örömöt, a negyedik a szeretetet. A római katolikus hagyományban a gyertyák egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak. A három lila gyertya az első emberpár, Ádám és Éva (hit), a zsidó nép (remény) és Keresztelő Szent János (szeretet), míg a rózsaszín gyertya Szűz Mária (öröm) szimbóluma.
A katolikusok körében a gyertyák színei általában megegyeznek az advent időszakának liturgikus színeivel: három lila, egy pedig rózsaszín. A rózsaszín gyertyát advent harmadik vasárnapján gyújtják meg. A lila a bűnbánat és a megtérés színe, míg a rózsaszín a közelgő ünnepet jelképezi. Elfogadott a négy lila vagy a négy fehér gyertyából álló koszorú is. A protestánsok általában piros gyertyákat használnak a lutheránus hagyományra emlékezve. Egyes koszorúkon megjelenik egy ötödik, fehér gyertya is, a Krisztus-gyertya, melyet karácsony előestéjén gyújtanak meg. A 20. században a görögkatolikus és az ortodox családok is bevezették a szokást. A keleti egyházban a karácsonyt negyvennapos böjti időszak előzi meg, ezért az adventi koszorúra hat gyertyát helyeznek, az időszak hat hetét jelképezve.
Az első gyertyát advent első vasárnapján gyújtják meg, az első héten csak egy gyertya ég, majd minden vasárnap eggyel több. Az azonos színű gyertyák közül a heteket bármelyik jelképezheti. Egyedül a rózsaszín gyertya meggyújtása kötött, ez a harmadik vasárnapra esik. A gyertyák elhelyezését illetően nincs szabály, egymás mellé vagy párba is lehet őket állítani. A gyertyákat általában vasárnap gyújtják meg, de ezt sokan már szombaton este megteszik. Karácsonyig a gyertya gyarapodó fénye az ünnepi várakozás, a negyedik vasárnapon pedig a karácsony elérkezésének a szimbóluma.
Adventi koszorú készítése
A legtöbben még mindig a hagyományos adventi koszorút készítik el otthon (koszorúalapból, fenyőágakból, gyertyákkal, szalagokkal), de azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a 21. század adventi koszorúi többnyire az aktuális trend szerint készülnek. Legtöbbször sem színüket, sem pedig formájukat tekintve nem hasonlítanak a tradicionális adventi koszorúkhoz. Általában ezeket az üzletek polcain megtalálhatjuk, így az alábbiakban a hagyományos adventi koszorú készítéséhez adunk néhány praktikus ötletet.
Érdemes előre kikészíteni mindent, amire szükségünk lesz. A koszorú mellett ezek a következők: gyertyák, díszek, kötöződrót vagy madzag, olló vagy csípőfogó, ragasztópisztoly és egy kesztyű. Az asztalt védjük újságpapírral vagy tányéralátéttel!
A csupasz koszorúalapra a fenyőágak puhább, hajlékonyabb végeit kötözzük fel. Használhatunk vékony drótot vagy erős madzagot is. A következő sor fenyőág mindig takarja el az előző kötözését, hogy a koszorú egyenletesen szép, sűrű legyen! A koszorúra először a nagyobb, avagy „kötelező elemeket” tegyük fel! Ilyenek a gyertyák vagy az egyéb olyan hangsúlyosabb díszek, figurák, melyeket semmiképp sem akarunk lehagyni.
Ezeket egészítik ki a kisebb díszek. Próbáljunk ki szimmetrikus, de attól eltérő elrendezéseket is. A szabálytalanság természetesebben hat. Ragasztani, tűzni csak akkor kezdjünk el, ha már minden a végleges helyén van, így biztosan nem kell majd kétszer dolgoznunk. Az elkészített adventi koszorúnk így válhat a karácsonyi várakozás és az otthonunk egyedi szimbólumává.
Adventi és karácsonyi vásárok Budapesten és Európa nagyvárosaiban
Forraltborozós, mézeskalács és sült gesztenye illatú adventi vásárokba látogathatunk Budapesten és Európa számos nagyvárosában. Az ünnepi díszbe öltöztetett tereken megcsodálhatjuk a legszebb karácsonyi vásárokat, kipróbálhatjuk a jégpályákat, és részesei lehetünk az ünnepi koncertek élményének is.
Hazai karácsonyi vásárok
Advent és karácsonyi vásár a Bazilikánál
Időpont: 2024. november 14. – 2025. január 1.
Helyszín: Szent István tér, Bazilika előtti tér
A Bazilikánál megrendezett karácsonyi vásár tavaly 3. alkalommal nyerte el az Európa legszebb adventi vásárának járó díjat. Az ikonikus, 12 méter magas karácsonyfa, a betlehemi jászol, a hatalmas adventi koszorú minden évben megalapozzák a vásár egyedi hangulatát. Délutánonként 17:30-tól a Bazilika homlokzatán csodálatos fényfestés kápráztatja el a közönséget. A vásárban a téli ízek mellett megtalálhatók a hungarikumok és más igazi kulináris élmények is a gasztronómia kalandorai számára. Idén a hagyományos kézműves-kiállítók, keramikusok, bőrdíszművesek és ötvösök mellett új kiállítókkal és termékekkel is találkozhatnak a látogatók.
Budapesti adventi és karácsonyi vásár
Időpont: 2024. november 14. – december 31.
Helyszín: V. kerület, Vörösmarty tér
Időpont: 2024. november 28. – december 23.
Helyszín: Óbuda főtere, Szentlélek tér
Újbudai adventi és karácsonyi vásár
Időpont: 2024. november 29. – december 23.
Helyszín: XI. kerület, Kőrösy József utca, Alle bevásárlóközpont mellett
Időpont: 2024. november 28. – december 23.
Helyszín: XII. kerület, Böszörményi út 23–25.
Advent idején a karácsonyi vásárok mellett felejthetetlen élményt nyújthat egy családdal vagy barátokkal töltött korcsolyázás vagy az adventi fényvillamos kipróbálása is.
Nyitvatartás: 2025. november 30. – 2026. február. Hétfőtől péntekig 9-től 13 óráig, majd 17-től 21 óráig. Szombaton és vasárnap 10-től 14 óráig, majd 16-tól 21 óráig illetve 20 óráig. A péntek délután, a szombat és a vasárnap kiemelt időszaknak minősül.
Helyszín: XIV. kerület, Olof Palme sétány 5.
Nyitvatartás: 2025. november 22. – 2025. március 2. Minden nap: 8 órától – 21 óráig.
Helyszín: XXI. kerület, Szent Imre tér
Az adventi fényvillamos, amely az adventi időszak egyik legkedveltebb látványossága, ismét közlekedik Budapest utcáin 2025. december 1. és 2025. január 3. között. A fényárban úszó, ünnepi díszbe öltöztetett villamos mellett 2025-ben fénybuszok is útnak indulnak Budapesten az ünnepek idején.
Ünnepi hangulat Európában
A hazai vásárokon túl, ha esetleg egy európai utazással kötjük össze az ünnepi időszakra való készülődést, akkor a környező országok középkori hangulatú terei igazán impozáns miliőt teremthetnek a karácsonyi bevásárláshoz. Íme néhány fényárban úszó város, amelyet érdemes felkeresni advent idején.
A nagy klasszikus, avagy advent Bécsben
Bécs legszebb terei varázslatos karácsonyi vásárokká alakulnak át advent idején. A Rathausplatz bejáratánál gyertyákkal díszített méretes kapuív üdvözli a látogatókat. A hagyományos karácsonyi vásár karácsonyfadíszeket, kézműipari termékeket, kulináris ínyencségeket, édességeket és melegítő italokat kínál. A Jégálom pályáján korcsolyázók pedig róhatják a köreiket a romantikus hangulatban megvilágított Rathaus parkban. A szerelmesek számára különösen vonzó a szívecskékkel díszített „Herzerlbaum”. A kisebbekre is gondolnak: a gyermekeket egy 12 méter magas emeletes körhinta várja, a parkban pedig egy karácsonyi világ rénszarvasfogattal, betlehemes ösvénnyel és saját korcsolyapályával.
A világ legrégebbi karácsonyi vására
A drezdai adventi vásár történelme egészen 1434-ig nyúlik vissza, amikor II. Frigyes szász választófejedelem és testvére, Zsigmond herceg engedélyezte a helyieknek, hogy szenteste karácsonyi vásárt rendezzenek. Ekkoriban még csak ételeket, elsősorban húsokat árultak, valamint a híres német gyümölcskenyérnek, a Stollennek az elődjét. Mára azonban ez már kiegészült a modernkori ajándékok, a kézművestermékek és a különböző édességek kínálatával. Napjainkban a drezdai karácsonyi vásár olyan kultikus helyszínné vált, amely Németország három leglátogatottabb látványosságának egyike, egyben a világ legnépszerűbb karácsonyi látványosságai között tartják számon.
Karácsonyi vásár Prágában
A Prága központjában található Óváros téren felállított karácsonyi vásár a legnagyobb ilyen jellegű kezdeményezés Csehországban. A város szívében található a hagyományos cseh piactér, ahol a több tucat fából készült bódéban az árusok jellegzetes karácsonyi árukat kínálnak, például tradicionális cseh üveggömböket, üveggyöngyből vagy szalmából készült termékeket, kézzel hímzett terítőket vagy népszerű fajátékokat. A felnőttek a forralt bort, az ínyencek a cseh karácsonyi kekszet, a forró sült gesztenyét, a mézeskalácsot vagy a jellegzetes cseh grillkolbászt és a nyárson sült ételeket élvezhetik. Emellett a prágai sonka, valamint a lángos és a palacsinta is megtalálható a kínálatban.
London fényárban
A londoni karácsonyi vásár, amely a Hyde parktól a Southbank Centre-ig húzódik, idén is látványos fényinstallációkat, ajándékboltokat és lenyűgöző jégpályát kínál, amely szó szerint hemzseg a látogatóktól.
München varázsa
Az ünnepi hagyományokban gazdag Christkindlmarkton igazi karácsonyi forgatag várja az érdeklődőket. A nagy múltú adventi vásár a világ minden részéről vonzza a látogatókat. A Mária térről kiindulva csillagszerű alakzatban terül el a város szívében a számos látnivaló egyedi kézművestermékekkel és finomságokkal.
További különleges hangulatú karácsonyi vásárokat találunk Salzburgban, Zágrábban, Amszterdamban, Tallinnban, Párizsban, Berlinben, és a sort még sokáig folytathatnánk. Ha tehetjük, keressük fel valamelyiket!
Fotók: Canva
