Magyarországon, az északi félteke többi részéhez hasonlóan jelentősen hosszabb lett a nyár az elmúlt 50 évben. Hazánkban az 1971–1980-as évtizedben átlagosan június 21-én kezdődött a nyár, és augusztus 20-án vége is volt. A 2010-es évek átlaga szerint azonban ez meglehetősen kitolódott mindkét irányba: május 29-től szeptember 17-ig, azaz ötven nappal hosszabb ideig tart a nyár.
Kis Anna, meteorológus és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa szerint az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből látható, hogy az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült. A nyár kitolódásával azonban az ökológiai rendszer szerkezete sérül, ami számunkra is észlelhető a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, illetve új, invazív fajok, köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok megjelenésén.
A szakember szerint a jelenség mögött a globális felmelegedés áll, és ha tovább folytatódik a klímaváltozás, akkor tovább hosszabbodnak majd a nyarak, és akár fél évig is tarhat majd a nyár hazánkban.
A változásokra különösen érzékenyek a növények, hiszen ha a tavasz kezdete korábbra tolódik az emelkedő globális hőmérséklet miatt, érzékenyebben érintheti őket egy-egy hidegbetörés, fagykárt szenvedhetnek, de az is veszélyt jelenthet, hogy az adott periódusban még nem áll elegendő víz vagy tápanyag a növény rendelkezésére. Nemcsak a növényekre, hanem az állatok életciklusára is hat az évszakok eltolódása. A korai tavasz miatt például egyes madarak korábban költenek, ezáltal pedig rövidül az a számukra optimális időszak, amikor rendelkezésükre áll a megfelelő élelem fiókáik táplálásához, de el tudják kerülni természetes ellenségeiket. Az általános melegedés és a nyarak hosszának kitolódása pedig az idegenhonos inváziós fajok elterjedését is elősegítheti, nem beszélve az allergiaszezon kitolódásáról.
(fotó: pixabay -bbea)
