Évadzáró podkasztunkban kicsit visszatekintünk a lassan magunk mögött hagyott évre, és legnépszerűbb cikkeinkből csemegézve kalandozunk a fenntarthatósági dilemmák erdőkertjében.

Meglepő első helyezett

Dobpergés! Az idei legolvasottabb cikkünk a poloskák elleni védekezést boncolgatta. Ennek kapcsán fel is dobom a kérdést: nálatok hogyan nevezik a büdösbogarakat? Felénk a büdösbence-büdösmargit kombó tarol, de jó pár másik elnevezést is hallottam már! A podkasztban erről nem beszélünk, az viszont kiderül, hogy mi áll annak a hátterében, hogy idén jóval kevesebb poloskával találkoztunk – és legalább ennyire érdekes az is, hogy mi köze van ennek főszerkesztőnk erkélyéhez.

Nyestek, rókák, kábelek

Az állatvilág nem a város határában kezdődik. A képeken meglehetősen cuki, de a valóságban néha igazi fenevadnak bizonyuló kisebb testű emlősök rohamcsapatai a belterületeken is rendszeresen hajtanak végre hadmozdulatokat. Ha ebből keveset észlelünk, az azért lehet, mert általában inkább akkor aktívak, amikor mi alszunk. Jó ha tudjuk: a nyestek, nyusztok, menyétek és borzok, sőt gyakran a rókák is közöttünk járnak. A mindannyiunk számára kedves énekesmadarakat mégsem elsősorban ők, hanem a kóbor, vagy rosszul tartott macskák tizedelik. Ez ellen mondjuk simán lehetne tenni.

Ti tengerit esztek vagy csemegekukoricát?

Egyre több lehetőségünk van arra, hogy megbízható forrásból, kistermelőktől szerezzük be az élelmiszereinket. A YouTyúk ennek az egyik legjobb példája: örökbe tudjuk fogadni egy-egy termelő néhány tyúkját, tojásaik pedig rendszeresen eljutnak majd hozzánk. Közben mindent tudunk a termelőkről, hogy hol és hogyan gazdálkodnak, milyen helyük van az állatoknak, és hogy azok mit esznek. Ennél jobb esélyünk nincs arra, hogy biztosan elkerüljük az esőerdők helyén termelt GMO szójával táplált tyúkok tojását.

A második, ti hogyan mondjátok kérdés: tengerinek, kukoricának, csemegekukoricának vagy esetleg valami másnak nevezitek a kukoricát? Zsófiéknál a tengerit a tyúkok, a kukoricát az emberek kapják, mi csak szimplán kukoricázunk, Csabiék viszont csak a csemegekukoricát eszik meg.

Új év, új kihívások

Hamarosan itt a január, amikor a már–már hagyományos Veganuár kihívás zajlik. Ennek keretében 31 napra belevethetjük magunkat a vegán életmódba, kerülve minden állati eredetű terméket. Nem kis vállalásnak tűnik, ezért érdemes egy kicsit felkészülni rá, és már december elején próbálgatni a vegán recepteket – a hónap végén erre úgy is alig lesz esély. A szerkesztőségből én (Zsombor) leszek az aki odaveti magát az szójaoroszlánok elé, és egy teljes hónapig próbálkozom majd a tisztán növényi alapú étrenddel. Régóta próbálgatom a szárnyaim a vegán konyhában, így van esély arra, hogy épségben áthajózzak a szójatejóceánon. (Közben a valódi óceánon egyre több tehervitorlás tűnik fel, hogy a kibocsátás szinte teljes mellőzésével szállítsa az javakat az Ó- és az Újvilág között.)

Mit csinál a denevér a mikróban?

Hát zenét hallgat – szól a bőregeket élettani sajátosságaiból viccet faragó vicc poénja. Azt viszont az egyik legnépszerűbb idei cikkünk óta tudjuk, hogy egy jól működő mikró esetében a konyhánk plafonján lógó röpképes kisemlősök semmilyen muzsikát nem hallhatnának. Tévhit, hogy a mikrohullámú sütő káros sugarakat bocsátana ki, és az is, hogy ezek a sugarak beeszik magukat az ételünkbe. Sőt! Még a megmikrózott vízben is képesek kicsírázni a magok!

És hol képesek még kicsírázni a magok? Egy jól megépített magaságyásban egészen biztosan! Ha eddig nem álltatok neki, idén már lehet, hogy nem érdemes nekikezdeni a magaságyás építésének, viszont ha csillapítanátok a természetbe való elvágyódást, akkor ezekben a hónapokban ezt akár az ablakpárkányon nevelt mikrozöldekkel is megtehetitek!

Végezetül pedig köszönjük az egész éves megtisztelő figyelmet, és boldog, békés valamint fenntarthatóságban gazdag ünnepeket kívánunk!