A szakértők jelentős része úgy tartja, hogy a hatodik tömeges kihalási hullám kapujában vagyunk. Az éghajlatváltozással is összefüggésben az ökoszisztéma olyan sebességgel változik, amely szinte lehetetlenné teszi, hogy megjósoljuk a földi élet jövőjét.
Egy nemzetközi tudóscsoport azonban úgy véli, hogy a jövőben várható események megértésében segíthet, ha visszanyúlunk a múltba. 252 millió évvel ezelőtt történt az úgynevezett perm-triász kihalási esemény. Ez volt a földtörténet legsúlyosabb kihalása, melynek során a tengeri fajok mintegy 96%-ka, míg a szárazföldi gerincesek 70%-ka pusztult ki.
Kapcsolódó bejegyzések
A tömeges kihalások óramű pontossággal következnek be
Szárazföldi és tengeri élőlények ciklikus eltűnését vizsgálva jutottak a kutatók arra a következtetésre, hogy a földi élővilág tömeges kihalási eseményei nagyjából 27 millió évente következnek be.
A minden 20 földi fajból 19-et eltörlő Nagy Kihalás sok tekintetben hasonlít napjaink válságára. Az akkori eseményeket a légköri szén-dioxid koncentrációjának nagyarányú emelkedése, az üvegházhatás felerősödése és a savas esők okozta savasodás előzte meg.
A tudósok az akkori ökoszisztéma rekonstruálásával próbálják modellezni, mi várhat a mai ökoszisztémára a jövőben. Vizsgálatukban a triász időszakból, a mai Észak-Kína területéről származó mintákból próbálják megérteni, hogy miképp reagál egy régió a helyi ökoszisztéma összeomlására. A kövületek tanulmányozásával sikerült a tápláléklánc pontos modelljét meghatározni, melyből egy kiegyensúlyozatlan ökoszisztéma képe rajzolódott ki, és az is kiderült, hogy ezek helyreállása nagyon hosszú ideig tartott.
Az eredmények egyfelől betekintést nyújthatnak egy ránk váró lehetséges jövőbe, de egyben figyelmeztetést is jelentenek arra vonatkozólag, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha nem hozunk globális léptékű gyors és határozott intézkedéseket.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(ecowatch)
