A döntés viszont igen megosztó, hiszen számos tudományos vizsgálat, köztük az UNESCO tudományos értékelése is azt mutatja, hogy a korallzátony komoly veszélyben van az éghajlatváltozás miatt.
A döntést az UNESCO 21 országot számláló világörökségi bizottsága hozta, azonban azt az ausztrál kormány komoly kampánya előzte meg. Az ausztrálok attól tartottak, hogy ha a zátony a veszélyeztetett listára kerül, akkor az erősen visszavetheti a turizmust. Mindezt olyan komolyan vették, hogy az ország környezetvédelmi minisztere, Sussan Ley személyesen kereste fel a tagállamokat, hogy az ausztrál kormány elképzelései szerint szavazzanak.
Kapcsolódó bejegyzések
UNESCO: A Nagy-korallzátony kerüljön fel az éghajlatváltozás miatt veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) bizottsága szerint a világ legkiterjedtebb korallzátonyrendszerét, az ausztrál Nagy-korallzátonyt a klímaváltozás hatása miatt fel kell venni a „veszélyeztett” listára
A döntés nyomán az UNESCO-nak új jelentést kell majd készítenie, melyben a 2300 kilométeres zátony állapotának javulásáról. A szervezet bár elfogadja, nem ért egyet a döntéssel, ugyanis azt szerették volna, ha a tudományos eredmények nyomán a globális felmelegedés miatt egyre csak romló állapotú zátony felkerül a listára.
Ezzel szemben Ley szerint az UNESCO megfelelő konzultáció és helyszíni állapotfelmérés nélkül akarja, hogy azonnal soroljanak valamit veszélyeztetett kategóriába. Szerinte a mostani döntés lehetőséget ad a tengerbiológusoknak és zátonykutatóknak, hogy megmutassák „kiemelkedő munkájukat”.
A telex.hu cikke idézi a Greenpeace helyi szervezetének vezetőjét, David Rittert is, aki cinikusnak nevezte az ausztrál kormány lobbizását. „Ez nem egy eredményes, hanem egy gyalázatos nap az ausztrál kormány számára” – mondta.
