Az UNESCO megbízásából készült friss jelentés megállapításai szerint az éghajlatváltozás „jelentősen veszélyezteti” az ausztrál partok mentén fekvő természeti csoda ellenállóképességét. Ezzel újra napirendre kerül a Nagy-korallzátony felvétele a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára – ezt viszont az ausztrál kormány hevesen ellenzi.
Nem a mostani az első alkalom, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) bizottsága fontolgatja az átsorolást. Ahogy lapunk tavaly beszámolt róla, a zátony aggasztó helyzete miatt felmerült, hogy a zátony felkerüljön a listára. Akkor azonban az ausztrál kormány intenzív lobbitevékenysége nyomán ez elmaradt.
A hétfőn megjelent friss jelentés azonban ismét rámutat arra, hogy a zátonyra, az egyébként jelentős erőfeszítések ellenére, még mindig „jelentős nyomás nehezedik”.
Ausztráliában a szénkitermelés és a fosszilis energiaforrások használatát jelentősen felpörgető, Scott Morrison vezette kormányt az év elején leváltották. Az új kabinet komoly éghajlatvédelmi intézkedésekre tett ígéretet, az UNESCO szóvivője szerint pedig „konstruktív párbeszéd folyik a kormánnyal”. Ezzel együtt a jelenlegi környezetvédelmi miniszter, Tanya Plibersek is erősen ellenzi a zátony felvételét a veszélyeztetett világörökségi listára.
A háttérben jelentős gazdasági érdekek is húzódnak, ugyanis a Nagy-korallzátony az ország egyik legfontosabb turisztikai vonzerejét jelenti. Ezen felül az Australian Marine Conservation Society szerint a zátony 60 ezer munkahelyet támogat és évente 6 milliárd ausztrál dollár bevételt termel. Az átsorolásról úgy vélik, hogy mindezt jelentősen visszavetné. Bár a miniszter elismerte, hogy a zátony veszélyben van, úgy látja nincs szükség az átsorolásra ahhoz, hogy megvédjék.
Ha ez a világörökségi helyszín veszélyben van, akkor a világörökségi helyszínek többsége világszerte veszélyben van az éghajlatváltozás miatt.
– nyilatkozta Tanya Plibersek ausztrál környezetvédelmi miniszter
Szakemberek szerint a mostani jelentés rámutat, hogy Ausztráliának van még mint tennie a zátony megvédéséért. Ahogy Jodie Rummer tengerbiológus mondja, „mostani intézkedéseink fogják meghatározni a tengeri hőhullámok gyakoriságát és súlyosságát, amelyekkel a zátony a következő években szembesülni fog”.
Májusban arról számoltunk be, hogy az ausztrál kormány által készített jelentés szerint a zátony 91%-án volt megfigyelhető valamilyen fokú korallfehéredés. A jelentés szerint a zátony körüli vizek 2021-ben szokatlanul korán, már decemberben olyan hőmérsékletre melegedtek, mely meghaladta a történelmi maximumokat. A magas hőmérséklet ráadásul áprilisig kitartott, a stresszhatást pedig több hőhullám is fokozta. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy hét év alatt ez volt a negyedik ilyen esemény. (phys.org, greendex.hu)
