A Balti-tenger két orosz gázvezetékének megmagyarázhatatlan szivárgása során üvegházhatású gázok kerülnek a levegőbe, ami éghajlati katasztrófát okozhat – bár még nem világos, hogy milyen mértékben. Bár egyik csővezeték sem üzemelt, de mindkettő tartalmazott földgázt.
David McCabe légkörkémikus, a Clean Air Task Force nonprofit szervezet vezető kutatója és más kibocsátási szakértők a Reutersnek elmondták, hogy még nem lehet megbecsülni a szivárgás méretét, mivel azt olyan tényezők befolyásolják, mint a gáz hőmérséklete a vezetékben, a szivárgás sebessége, és az, hogy mennyi gázt szívnak fel a vízben lévő mikrobák, mielőtt a felszínre kerülne.
Mindkét vezeték nagyrészt metánt tartalmaz, ami 20 éves időtávlatban több mint 80-szor nagyobb mértékben melegíti a bolygót, mint a szén-dioxid, 100 év alatt pedig nagyjából 30-szor nagyobb mértékben.
Kapcsolódó bejegyzések
Meglepő mennyiségű metán szivárgást mértek Európában, többek között hazánkban is
A Clean Air Task Force (CATF) szervezet a legkorszerűbb infravörös kamera használatával monitorozza az európai olaj- és gázipari létesítményekből távozó metánt. A szervezet munkatársai eddig hét ország, többek között Magyarország több mint 120 helyszínén végeztek méréseket, melyek során a telepek többségénél veszélyes, láthatatlan metánkibocsátást dokumentáltak.
A rendelkezésre álló adatokon alapuló „óvatos becslés” szerint a szivárgások együttesen több mint 500 tonna metánt bocsátottak ki óránként, amikor először törtek ki, és a nyomás és az áramlási sebesség idővel csökkent
– mondta Jean-Francois Gauthier, a GHGSat kereskedelmi metánméréssel foglalkozó műholdas cég mérésekért felelős alelnöke.
Összehasonlításképpen, az Egyesült Államokban 2016-ban történt hatalmas Aliso Canyon gázszivárgás a csúcspontján óránként körülbelül 50 tonna metánt bocsátott ki. Az Északi Áramlat 2 szóvivője a héten azt mondta, hogy a rendszerben 300 millió köbméter gáz van, az Északi Áramat 1-ről azonban nem nyilatkozott. Paul Balcombe, a londoni Queen Mary Egyetem vegyészmérnöke szerint, ha ez a mennyiség teljes egészében a légkörbe kerülne, az körülbelül 200 000 tonna metánkibocsátást eredményezne. A Reuters számításai szerint ez nagyjából megegyezik az olyan közepes méretű városok, mint Havanna, Helsinki vagy az ohiói Dayton által egy év alatt kibocsátott CO2 mennyiségével.
Míg az olajszivárgás azonnal hatással lehet az élővilágra, és végül meg is ölheti azt, a hatóságok szerint a gázvezetékek gázszivárgása csak korlátozott veszélyt jelent a környező növény- és állatvilágra. Ezzel szemben a Greenpeace kedden aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a halak belekerülhetnek a gázcsóvákba, ami akadályozhatja a légzésüket.
(Forrás és kiemelt kép: Reuters/MTI)
