A környezetbarátság először egy gondolat. A fenntarthatóságot nem lehet megvenni, nem tartják a barkácsáruházban, és nem is egy kiegészítő, amit a tervező bekapcsol a programjában és hirtelen zöld lesz tőle a ház.
A Forbes Magazin újságírója annak járt utána, mennyibe kerül egy manapság „zöld” építkezés.
Bár megkísérelte kiszámolni, hogyan és mennyiből épít az ember fenntartható, zöld házat, a pontos számok helyett inkább a trendeket vázolta fel a cikkében.
Ahhoz, hogy egy családi ház vagy társasház elérhesse BB-s energetikai minősítést meg kell felelnie a 81-100 kWh/négyzetméter fajlagos éves energiafogyasztásnak éves szinten. Az ennél is csekélyebb igényű és a közel nullás energiaigényű passzívházak még kedvezőbb energetikai tanúsítványt kaphatnak.
Jelentős összeget és jelentős időt emészt fel már az az időszak is, amikor még bele se kezdünk a betonozásba. „Az egyik legfontosabb elem, hogy nem az építésnél kezdődik el a fenntarthatósági gondolkodás, hanem már a telek kiválasztásánál. Sokat számít a telek tájolása, a telekre építhető ház elhelyezkedése az energiamegtakarítás szempontjából” – mondja egy szakértő.
A telek megvásárlása után sem a szűzföld feltörésével folytatódik a munka, hanem kockás papír és tervezőprogram előtti gondolkodással. „A fontos pontok, a sarokelemek meghatározása az építkezés második lépése. Még nem kezdünk el tervezni, pláne nem kezdünk el kivitelezni ilyenkor, hanem elmondjuk a partnereinknek – a tervezőnek és a kivitelezőnek – hogy milyen végeredményt szeretnénk. Lapos vagy magastetőset? Kevés vagy sok üvegfelülettel rendelkezzen? Nagyon sokféle elképzelést meg lehet valósítani, de ezeket meg kell fogalmazni, hogy a szakemberek mellé tudják tenni a tudásukat arról, hogyan lehet az adott igényt kielégíteni úgy, hogy az épület fenntartható is legyen” – folytatja a gondolatmenetet.
Van lehetőség az újrahasznosított anyagok használatára is – mondja Dr. Harmathy Norbert, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) professzora – de ezekkel jelentős karbonmegtakarítás nem érhető el. Ugyanakkor jó és fontos irány minél kisebb karbonlábnyomú alapanyagokat használni. És míg ez tíz-húsz éve csodaszámba ment, mára a technológiák elterjedése és például a napelemrendszerek árának meredek csökkenése miatt már nem számít ritkaságnak egy-egy passzívház.
Más környezetbarát technológiák, mint például az ivásra nem alkalmas, már használt, ún. szürkevíz gyűjtése és újrahasznosítása azonban a bonyolultságuk miatt egyelőre nem terjedtek el.
Ennek ellenére hatékony lehet egy családi háznál például az esővíz gyűjtése, mert alacsonyabb beruházási költséggel csökkenthető a kültéri vízfogyasztás.
(Forrás: forbes.hu Kép: pexels.com)
