A hortobágyi csárdában újabb hungarikumok születtek
A hortobágyi csárdában újabb hungarikumok születtek

Hungarikummá nyilvánították a csárdát és a badacsonyi kéknyelűt a Hungarikum Bizottság hortobágyi ülésén. A Magyar Értéktárba került a Pető-módszeren alapuló Konduktív Pedagógia Rendszer, valamint a Békés vármegyei szűcshímzés és a magyar nyereg is. Ezzel a Hungarikumok Gyűjteményébe tartozó értékek száma 96-ra, a Magyar Értéktárba soroltaké pedig 158-ra emelkedett.

A Hungarikumok Gyűjteményébe került a csárda, amely hagyományosan Magyarországra jellemző, a kora újkortól szálláshelyként és vendéglátóhelyként is üzemelő, a mai napig létező vendéglátóipari egység és komplexum. Nagy István közösségimédia-oldalán közzétett videóüzenetében úgy fogalmazott, hogy a bizottsági ülésnek helyszínt adó több mint 300 éves Hortobágyi Csárda is szerves része a magyar kultúrának, értékőrző és értékközvetítő, erre pedig végtelenül büszkének kell lennünk.

Szintén hungarikummá nyilvánították a Badacsonyi kéknyelűt. Ez azért is különösen fontos számunkra, mert alig 45 hektáron termesztik ezt a szőlőfajtát. Előfordult az is, hogy a világ legjobb borává választották az ebből a szőlőből készült nedűt. A kéknyelűt autochton fajtának, vagyis ősi, keletkezési helyén maradt, tehát őshonos fajtának tekinti a szakirodalom.

A Békés vármegyei szűcshímzés szintén a Magyar Értéktár része. Az agrárminiszter elmondta, hogy olyan élő közösségek űzik a mai napig ezt a mesterséget, amelyek elismerése fontos ahhoz, hogy a jövő nemzedéke számára is átmentsük ezt a hagyományt. A Békés vármegyei szűcsmesterség a 18. század első felében jelent meg szervezett formában, amikor megalakult az első céh. A 19. században a vármegye gazdasági fejlődése kapcsán megnövekedett az érdeklődés a színvonalas lakáskultúra és a módosabb öltözködés iránt. A díszesen kivarrott ködmönök, subák elterjedt darabjai voltak Békés vármegyében a lakosság viseletének. 2021-ben a „Békés megyei szűcshímzés élő hagyománya” felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére is.

A tárcavezető aláhúzta, hogy nagy büszkeséggel tölti el a bizottságot, hogy a magyar nyereg is az értéktárba került, amely számos hőstett végrehajtásában játszott főszerepet. A bizottság beszámolójából kiderül, az eddigi kutatások és a leggazdagabb, illetve a legrangosabb közgyűjtemények anyagát feldolgozó vizsgálatok alapján megállapíthatjuk, hogy nyergünk keleti kulturális örökségünk része, amely a Kárpát-medencében történt letelepedést követően bizonyos belső fejlődési folyamaton ment át. Ennek eredménye a magyar nyereg, s annak legelterjedtebb változataként a tiszafüredi nyereg – a használatból való kiszorulásáig – parasztságunk köznapi életében és ünnepi alkalmaiban is a megbecsülés tárgyát képezte.

(Agrárminisztérium)

Fotó: Canva

search icon