A II. világháborút követő iparosítás során a Helsinkitől száz kilométerre fekvő Lahti lett a finn nehézipar egyik központja. A gyorsan növekvő lakosság többsége a nehéziparban dolgozott, az ipari szennyezés és az egyre több autó viszont egyre látványosabb környezeti károkat okozott a városban.

A Vesijärvi nevű tó, amelynek partján Lahti fekszik, az ország egyik legszennyezettebb tava lett. A gyárak szennyvize akadálytalanul ömlött a Vesijärvibe, amelynek elalgásodott a vize a túl sok foszfor és nitrogén miatt. A hetvenes években leginkább a tó pusztulása miatt döntöttek úgy, hogy megállítják a környezet szennyezését.

Lahtiban (amelynek neve egyébként egyszerűen csak öblöt jelent) a városi tó, a Vesijärvi megtisztításával kezdték el a revitalizációt. 1976-ban adták át a szennyvíztelepet, ezt követően pedig a világ addigi legnagyobb környezeti akciójával több mint ezer tonnányi bodorkát (a pontyfélék családjába tartozó halfajtát) halásztak ki a tóból, és egymillió fogassüllőt telepítettek be, hogy megállítsák az algásodást.

Az azóta eltelt időszakban Lahti a városi környezetvédelem egyik úttörőjévé vált, idén a 120 ezres finn település lett Európa Zöld Fővárosa.

Az évente megítélt címre 2010 óta lehet pályázni, korábban többek között megkapta Bristol, Hamburg, Koppenhága, Stockholm, a kelet-európai térségből pedig eddig egyedül Ljubljana.

Ezzel párhuzamosan folyamatosan jelentek meg a zöldítést támogató fejlesztések. Szélesítették a járdákat, bővítették a biciklihálózatot, kiterjesztették a tömegközlekedést, és sok helyen 30-40 kilométer/órás sebességkorlátozást vezettek meg.

Fekvéséből és városszerkezetéből adódóan Lahtit meghatározza a természet közelsége. A város 75 százalékát zöldfelület borítja, 10 százalékát pedig víz.

A fenntarthatóság szempontjából fontos lépés volt a hulladékrendszer átalakítása, amely a kilencvenes évek közepén kezdődött el (szelektív hulladékgyűjtő rendszer 1998 óta létezik).

A város szerint mára a hulladék 99 százalékát hasznosítják, bár ennek csak a fele hasznosul anyagként, a másik felének égetésével energiát termelnek. A pár éve átadott biomassza erőműben a hulladék mellett helyi fát használnak, ami ugyan nem a legkörnyezetkímélőbb megoldás, de a korábban működő szénerőművet kiváltotta.

A különböző beruházásoknak köszönhetően 70 százalékkal csökkent a város károsanyag-kibocsátása 1990-hez képest. A cél az, hogy 2025-re karbonsemleges legyen Lahti, tehát jóval korábban, mint a 2035-ös céldátumot kitűző Finnország vagy a jellemzően 2050-ig karbonsemlegességet ígérő európai országok.

A város célja a karbonsemlegesség elérése után az lesz, hogy 2050-re teljesen hulladékmentes, körforgásos gazdaságot hozzon létre.

(Forrás: g7.hu Kép: Facebook/Lahti)