A Nyíregyházi Állatparkban puma ikerpár jött a világra nemrég, csütörtökön pedig átestek életük első általános orvosi vizsgálatán. Eközben a múlt héten két gyűrűsfarkú maki született a debreceni állatkertben – számolt be róla az MTI.
Mint írják, a nyíregyházi nagymacskák az anyaállat kilencven napnyi vemhessége után jöttek a világra. Az orvosi vizsgálat során már meg is kapták vakcináikat és egyedi azonosítójukat, valamint megmérték testsúlyukat. Az egyenként 2,3 kilogramm súlyú, egyre aktívabb életmódú, pettyezett bundájú utódok egyelőre anyatejjel táplálkoznak, de három hónaposan majd a húsból álló táplálék fogyasztását is elkezdik.
A kicsiket az anyjuk neveli, és mivel ez a nagymacskafajta magányos életmódú állat, így az utódgondozás csak a nőstény feladata, ezért az apa egy elkülönített kifutóba került.
A pumák az amerikai kontinensen őshonosak, egyedszámuk azonban manapság csökken, a legnagyobb veszélyt az élőhelyeinek elvesztése, valamint a vadászat jelenti. Táplálék tekintetében nem válogatós: tulajdonképpen az egértől a jávorszarvasig mindenre vadászik, de fő táplálékát nagyobbrészt szarvasok és őzek képezik. Testsúlyánál hétszer nehezebb zsákmányt is képes elejteni és elhurcolni.
Érdekesség, hogy tekintélyes testmérete és akár 120 kilogrammos súlya ellenére a puma rendszertanilag nem a nagymacskákhoz, hanem a kismacskákhoz, vagyis a macskaformákhoz tartozik.
Madagaszkár Debrecenben
A Debrecenben született gyűrűsfakú makik (Lemur catta) neme egyelőre ismeretlen, azonban az egyhetes apróságokat a látogatók születésük óta megpillanthatják a kifutójukban.
Ahogy írják, Madagaszkár endemikus makifajai közül alighanem a legismertebb a gyűrűsfarkú maki, amely 12-24 egyedet számláló, egy-egy vezérnőstény dominálta csapatokban él a sziget szárazerdőiben. A makik közül ők töltik a legtöbb időt a talajszinten, ahol lehullott gyümölcsök után kutatnak.
Bár a legnépszerűbb és állatkertben leggyakrabban tartott főemlősök közé tartoznak, vadon élő populációinak helyzete rendkívül aggasztó, mivel a becslések szerint az elmúlt két évtizedben 95%-kal csökkent egyedszáma az élőhelyzsugorodás, az orvvadászat és a kereskedelmi célú befogások következtében. Ma már jóval több katta él emberi gondozásban, mint természetes élőhelyükön.
Borítóképünk illusztráció!
