Igen sok nyom utal arra, hogy gazdasági érdekek mentén időről-időre a szándékos gyújtogatás is megjelenik az erdőtüzek hátterében. A Telex hosszabb cikkben foglalkozik a kérdéssel amelyben európai és a külföldi példákat is körüljárva világítják meg a problémát.
2007-ben Olaszország déli részén 80 ezer hektárnyi erdő égett le, volt olyan nap, hogy 197 új tűzesetet jeleztek a hatóságoknak. Eközben valakik lövéseket adtak le egy tűzoltó helikopterre, illetve megrongálták egy tűzoltósági kommunikációra használt rádiótorony kábeleit. Sokan biztosra vették, hogy a maffia áll háttérben, akik a felgyújtott erdők helyén építkezni akartak. Az is a maffia felé tereli a gyanút, hogy az erdő- és bozóttüzek négyötöde ezen szervezetek befolyási övezetének számító területeken indult ki.
Ugyanebben az évben Görögországban is tomboltak a lángok, amiről az ENSZ egyik erdőtűzjelentése szerint a tüzek 95%-a „emberre visszavezethető okok miatt” indult el. Ahogy írják, „egyre többen gondolják azt”, hogy a tüzeket olyanok gyújtják, akik ingatlanfejlesztési területekre akarnak szert tenni. Az ingatlanfejlesztés mellett egyébként az állattartás lehet a fő motiváció a gyújtogatások mögött. Sajnos a felelősöket megtalálni, és rájuk bizonyítani a szándékos gyújtogatást, alig-alig sikerül.
Nem csak európai probléma, sőt..
A szándékos gyújtogatás a világ más részein is problémát jelent. 2019-ben a rekordméretű amazóniai erdőtüzeket illetően indult el a vita, hogy mennyire okolható a jelenségért a globális felmelegedés, az egyre szárazabb, melegebb nyarak, és mennyire tehető felelőssé a szándékos gyújtogatás.
Dél-Amerikában ha lehet még sokkal hangsúlyosabb a mezőgazdaság szerepe (a gyújtogatásban). Az erdőket legelőkké alakítják, vagy haszonnövényeket telepítenek a területeken. Persze a farmerek nem akarják felgyújtani a fél világot, de a tűz sokszor kicsúszik a kezeik közül.
A felmelegedés is ludas
Ahogy írják, a szándékos gyújtogatás elharapózása nem jelenti azt, hogy a klímaváltozást ki lehet szedni az egyenletből, sőt, legalább annyira súlyos faktora a problémának. Az egyre forróbb és szárazabb évszakok, a kiszámíthatatlan időjárás mind közrejátszanak az egyre brutálisabb tüzek kialakulásában. Ezzel egy ördögi kör kezd kialakulni.
A tüzek elpusztítják a törékeny ökoszisztémákat, a biodiverzitást, nemcsak növényeket, hanem rovarokat, hüllőket, más kisállatokat is megölnek, hozzájárulnak a talajerózióhoz, növényzet híján gyengül a terület esővízelnyelési képessége, ami gyorsítja a talaj száradását. A tüzek pedig szén-dioxidot bocsátanak ki, hozzájárulva az üvegházhatáshoz.
(Telex)
