A Holnapután újabb adásában a vendégünk Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője. Vendégünkkel izgalmas témákat jártunk körül, mint például a tavalyi „fecskevész” kialakulását és elkerülhetetlenségét, a tavaszi lehűlés hatását a vonuló madarakra, és az egyesület által kezdeményezett madárbarát gyakorlatokat, amelyeket mi is végezhetünk az otthonunkban. A beszélgetés világosan megmutatta, hogy a madarak nemcsak díszei a tájnak, hanem élő indikátorai annak, hogy mennyire jól bánunk a környezetünkkel.
Mi történt pontosan a fecskékkel? Mire számíthatunk idén? Hogyan boldogulnak a gólyák a változó időjárási körülmények között? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Orbán Zoltánnal, aki nemcsak rendkívül felkészült szakértő, de lelkes madárbarát és kiváló mesélő is. Az epizódban nemcsak válaszokat kaptunk, hanem egy kicsit közelebb is kerültünk azokhoz a madarakhoz, akik jelenlétét annyira természetesnek vesszük, pedig a túlélésük sokszor éppen rajtunk múlik.
A beszélgetés elején Orbán Zoltán mesélt arról, hogyan és miért választotta ezt a szakmát, milyen utat járt be, és mikor kezdett el az MME-nél dolgozni. Beszélt arról, hogy az MME-nél végzett munka nem pusztán természetvédelem, hanem aktív edukáció is, hiszen az embereknek meg kell érteniük, hogy a madarak állapota az ő felelősségük is. Emellett röviden szóba került az is, hogy mik az idei tavasz első benyomásai madártani szempontból.
Kép: canva
A második blokkban részletesen foglalkoztunk a tavaly ősszel tapasztalt fecskevésszel, vagyis azzal a tömeges elhullással, amely a vonulási időszakban, főként a Földközi-tenger térségében zajlott le. Vendégünk szerint sajnos ez elkerülhetetlen volt, a jelenséget több egymást erősítő tényező idézte elő. A hirtelen lehűlés, a kimerítő vonulási szakasz, a szokatlan időjárási szélsőségek és a táplálékhiány együtt okozták a tragikus helyzetet.
Kép: canva
A harmadik blokkban a beszélgetés középpontjába a vonuló madarak viselkedése került, ezen belül is foglalkoztunk a gólyákkal, amelyek sokak számára a tavasz ikonikus hírnökei. Zoltán részletesen elmagyarázta, hogyan zajlik a vonulásuk, mi alapján döntenek az útvonalról, és mik azok az ingerek, amelyek befolyásolják a vándorlás idejét és ritmusát.
Kapcsolódó bejegyzések
Több tízezer kilométert vállalnak minden évben
A költöző madarak nemritkán 10–20 ezer kilométeres utazásra vállalkoznak, de a csúcstartó annyit repül, mint a Föld kerülete.
A záró blokkban arról beszélgettünk, mit tehet az átlagember annak érdekében, hogy segítse a madarakat, legyen szó városban vagy vidéken élőkről. Megismerhettük továbbá az MME új kampányait és kezdeményezéseit is, valamint hallottunk a madárbarát kertek kialakításának fontosságáról! Aki többet szeretne hallani a fecskékről, a gólyákról és a madárbarát kertek kialakításáról, az mindenképpen kattintson a fenti linkre, és hallgassa végig a Holnapután adását!
Kiemelt kép: canva