Az ELKH-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport kutatója, Török Gergely és Gary Parker, a University of Illinois at Urbana-Champaign professzora a part menti növényzet hatását vizsgálták. Közösen folytatott kutatómunkájuk során azt találták, hogy a növények talajának szemösszetétele kulcsfontosságú szerepet játszik ebben.
Ha a talaj szemcsés, akkor a növényzet megjelenésével a folyómeder egyre szűkebbé válik. Ha viszont a partfal kohézív talajból épül fel, akkor a növényzet megjelenésével egyre szélesedő meder várható. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a Nature portfóliójába tartozó, rangos Scientific Reports folyóiratban jelent meg.
A növényzet alaktani hatásának feltárása régóta foglalkoztatja a kutatóközösséget. Számos terepi megfigyelés és laboratóriumi kísérlet is egyértelművé tette, hogy a part menti növényzetnek jelentős hatása lehet a folyók morfológiai folyamataira és emiatt a folyók geometriájára is
– írja oldalán az Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat.
A megfigyelések alapján az az érdekes anomália rajzolódott ki, hogy a part menti növényzet megjelenésére egyes esetekben mederszűkülés, máskor -szélesedés volt a reakció. A növényzet megjelenésének hatása tehát nem volt egyértelmű. Ennek tisztázása céljából Török Gergely és Gary Parker közös kutatási projektjükben egy 1D morfodinamikai modellt dolgozott ki, amelynek teszteléséhez esettanulmányra volt szükségük. Ezért kezdtek foglalkozni a növényzet okozta jellegzetességek feltárásával.
A kutatók 175 folyószakasz morfológiai tulajdonságai alapján vizsgálták a part menti növényzet mederszélességre gyakorolt hatásának kérdéskörét. A világ különböző pontjairól származó vízfolyások part menti növényborítottságát műholdas felvételek segítségével határozták meg. Ezután kapcsolatot kerestek a különböző morfológiai jellemzők és a növényzet között. A modell alkalmazásával a különböző növényborítottsági osztályokhoz tartozó pontokra illesztett görbék meglepő magyarázatot adtak a part menti növényzet szerepére. A statisztikai analízis azt mutatta, hogy kohézív talaj esetén a növényzet megjelenésével és elburjánzásával a meder átlagos csúsztatófeszültsége csökken, ami mederszélesedéssel párosul.
Kapcsolódó bejegyzések
Megzavarja a part menti ökoszisztémát a klímaváltozás
Az Oregoni Állami Egyetem új kutatása szerint az Oregoni partvidék környezetét fokozatosan destabilizálják az éghajlatváltozás okozta hatások.
Publikációjuk nemzetközi visszhangot váltott ki, felkérésre a Torinói Egyetemen mutathatták be kutatómunkájukat 2022 novemberében. A projekt az OTKA posztdoktori kiválósági program pályázaton Török Gergely által elnyert ösztöndíj keretében, valamint az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával valósult meg.
(Forrás: elkh.org)