Jóformán senkinek sem kell bemutatni a már közel 200 éve töretlen népszerűségnek örvendő építőanyagot, amely nagyban megkönnyítette az építkezést. Rengeteg előnye van, azonban érdemes megismerni a másik oldalt is, vagyis például a környezetre gyakorolt hatását. Mégis hogyan jutottunk el a betonig? Milyen mértékben hat a környezetre? Milyen alternatívákat lehet alkalmazni? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Az agyagtól a betonig

Az építkezésnek már hatalmas hagyománya van, elődeink régóta építettek kisebb-nagyobb építményeket több-kevesebb sikerrel. Már az asszírok és a babiloniak is felfedezték, hogy az agyag remek kötőanyagként szolgálhat. Akkoriban a betonhoz leginkább hasonlító anyagot az egyiptomiak találták fel, akik meszet és gipszet kevertek össze, majd használták fel a keveréket épületeik felhúzásához. A ma ismert beton elődje a 19. század elején jött létre Angliában, amikor is egy helyi feltaláló kalcium-karbonátból (vagyis mészkőből) és agyagból álló keveréket égetett ki, ezt nevezték el portlandcementnek, amely sokáig a betongyártás alapját adta. A cement természetesen ma is fő alapanyaga a betongyártásnak, ezenkívül vizet, kavicsot és homokot tartalmazhat. Fontos megjegyezni, hogy erősen lúgos kémhatású, így ha magunk kezdenénk neki házunk felújításának, mindenképp legyünk elővigyázatosak, és hordjunk megfelelő védőruházatot!

Kapcsolódó bejegyzések

A műanyaghulladéktól a szénelnyelő betonig

A beton, mint modern építőanyag számos előnye mellett a globális szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 8 százalékáért felelős.

Mik a beton előnyei?

Nem véletlen, hogy ennyire alapvető építőanyagként számolnak a betonnal szerte a világon. Ár-érték aránya elég kiemelkedő, szerkezetileg pedig rendkívül erős és strapabíró, nagyon sokáig képes ellenállni az időjárásnak, a víznek és egyéb viszontagságoknak. Acéllal megerősítve (ezt nevezik vasbetonnak) pedig még tovább növelhető többek között a szilárdsága és a fent említett előnyös tulajdonságai is.

Mennyi betont termel az építőipar?

Sokak számára nem hat újdonságként, hogy rengeteg betont használnak fel az építkezésekhez, azonban arra bizonyára nem sokan gondolnának, hogy ez a második leggyakrabban alkalmazott és felhasznált anyag a víz után. Összehasonlításképp: az elmúlt 60 évben megtermelt műanyagmennyiség közel 8 milliárd tonnára rúg (ez az adat folyamatosan nő), és ezt a mennyiséget a kitermelt beton közel két év alatt eléri. Természetesen ez csak a tömegre vonatkozik, térfogatra azért az előállított műanyag mennyisége sem elhanyagolható.

Milyen hatással van ez a környezetre?

Elképesztő, de ha az éves betongyártás szén-dioxid-termelését összehasonlítanánk az egyes országok kibocsátásával, akkor csupán két ország, az Egyesült Államok és Kína előzné meg. A beton előállítása ugyanis évente közel 2,8 milliárd tonnányi üvegházhatású gázt juttat a környezetbe, ez majdnem egyenértékű Földünk összes autójának szén-dioxid-kibocsátásával (ami nagyjából 3 milliárd tonna).

Előállítása azonban nemcsak erről az oldalról nézve káros, hanem az egészségünket is roncsolhatja, légúti problémákat vagy szilikózist is okozhat. Például az indiai Delhiben a betongyártásból származó kis részecskék a teljes légszennyezettségnek nagyjából a 10%-át teszik ki. Tudósok továbbá megállapították, hogy az említett városban az építkezések területén a levegőszennyezettség indexe közel háromszorosa volt a biztonságos határértéknek.

A betonból épült házak természeti erőkkel szembeni ellenállása pedig akár vissza is üthet. Az úgynevezett „betondzsungelek” ugyanis természeti katasztrófák alkalmával akár súlyosbíthatják is a károkat, mivel például egy esetleges áradáskor egyáltalán nem szívnak fel vizet magukba (a természetes talajjal ellentétben), ahogy ez például az elmúlt években a texasi Houstonban vagy Németországban és Nyugat-Európa más részein is történt.

Kapcsolódó bejegyzések

A nyugat-európai áradások mögött valószínűleg a klímaváltozás áll

Az elmúlt napokban történelmi méretű árvíz sújtja Németországot, míg Hollandiában és Belgiumban is rendkívül súlyos a helyzet.

Szerencsére ezt a körülményt a tudósok sem hagyták annyiban, és kifejlesztettek egy olyan burkolatot, amely kifejezetten erre a problémára nyújthat megoldást, mivel a speciális, porózus szerkezete révén a hatalmas mennyiségű víznek legalább egy részét el tudná nyelni. Ezzel akár emberéleteket is menthet.

Fontos megemlíteni, hogy a beton gyártásához sok vízre van szükség, globálisan a tizedik helyen áll vízfogyasztás tekintetében.

Összességében a fő gond a betonnal az, hogy hatására pusztul a természet, amit nem pótol semmivel, így csökken a keletkező oxigén mennyisége, szennyezettebbé válik a levegő, és az áradásoknak is jobban ki vagyunk szolgáltatva.

Kapcsolódó bejegyzések

Beton és acél helyett fából kellene építenünk a városainkat, hogy elérjük a klímacélokat

Az évszázad végéig a 2 Celsius-fokos klímacél eléréséhez szükséges kibocsátás-csökkentés 10%-át takaríthatnánk meg, ha az új városi házak beton és acél helyett fából épülnének.

Milyen alternatívákkal lehet számolni?

Napjainkban sok építőipari cég szem előtt tartja a környezetvédelmet, így innovációikat is igyekeznek minél zöldebbé tenni. Alább ezekből szemezgetünk:

Kenderbeton

Bizony, már kenderből is készíthetünk – sok egyéb termék mellett – építőanyagot is, amely remekül szigetel, emellett tűzálló, penészálló és rendkívül könnyű. Kenderpozdorjából (a kender szárának a belső, fás részéből, amit a rostok eltávolítása után kapnak), kötőanyagból (ami legtöbbször mész alapú, de cementmentes) és vízből áll, így jóval kisebb terhelést jelent a környezetre nézve.

Ferrock

Az úgynevezett „Ferrock” egy főként vasból álló betonhelyettesítő, amelyet vasban gazdag kőzetek, maradék acélpor és az üveggyártásból visszamaradó szilícium-dioxid felhasználásával készítenek. Szívóssága többszöröse a hagyományos betonénak, és sokkal rugalmasabb is. További előnye, hogy közel 95%-ban újrahasznosított anyagokból áll, így sokkal kevésbé terheli a környezetet.

Hamubeton

Ahogy a neve is sugallja, ebben az esetben a cementet hamupernyével keverik, így azonos mennyiségű beton készítésekor sokkal kevesebb cementet használnak fel, ezáltal pedig a szén-dioxid-kibocsátás is csökkenthető.

Algacement

A Colorado Egyetem egyik kutatócsoportjának sikerült elérnie ezt az újítást, amely később akár forradalmasíthatja is a cementgyártást, erről részletesebben egy korábbi cikkünkben olvashatsz:

Kapcsolódó bejegyzések

A beton nagyobb szennyező, mint a légiközlekedés – de jön az alga cement

A beton egyre nagyobb szennyezőként jelenik meg. De most amerikai tudósok alga által előállított „bio” cemnetről számoltak be.

Összegzés

Kétségkívül az egyik legnagyobb újítás volt az építőiparban a beton, ami jelentősen javította a különböző építmények fennmaradását és ellenállását. Azonban nyilvánvalóan látszik az is, hogy milyen sok, a környezet számára káros folyamat köthető hozzá, amelyek végsősoron a mi életünket is veszélyeztethetik. Remélhetőleg a jövőben elterjed egy sokkal inkább környezetbarát és jobb tulajdonságokkal rendelkező anyag. Ezzel rengeteget tehetnénk bolygónk fennmaradásáért.

Kiemelt kép: pexels