Mind a mai napig sok konfliktus alakul ki Földünkön, elegendő csak az orosz-ukrán háborúra vagy az izraeli-palesztin harcokra gondolni. Ezek a harcok nemcsak emberáldozatokkal járnak, hanem rendkívül károsak lehetnek környezetünkre is. De mégis hogyan jutottunk el a legegyszerűbb dárdáktól a legmodernebb katonai drónokig? Mekkora szennyezést jelent a környezetre a fegyveripar és a háború? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A kőbaltától az atomfegyverekig

A fegyverek az ember megjelenésétől jelen vannak életünkben. A legelső ilyen eszköz, amelyet „kifejlesztettek”, egy egyszerű lándzsa volt, erre bizonyítékot a németországi Schöningen közelében találtak. Ezt Kr. e. 400 ezer évvel használhatták már akkori elődjeink. Ezek után számtalan változat és egyéb fegyver jött létre az ősidőkben, főként vadászati célból. Ilyenek voltak például bizonyos bumerángok (talán meglepő, de az ausztráloknak tulajdonított eszközt ekkoriban Európa és Afrika területén is használták vadászatra több-kevesebb sikerrel), de lándzsák, dárdák, illetve már kezdetleges íjak is léteztek.

A következő korokban felgyorsult a fegyverek feltalálása és előállítása. Ezeket nemcsak vadászatra használták, hanem egymás ellen is bevetették az akkori népek és törzsek, illetve országok és birodalmak hadseregei. Ezek közül érdemes kiemelni a már a bronzkorban feltalált tőrt és kardot, amelyek hosszú évszázadokig meghatározták a fegyverviselést. Idővel megjelentek a páncélok és a pajzsok is, így a védelemre is nagyobb figyelem fordult. Az ókori Hellász és a Római Birodalom élen járt a különféle megoldásokban, a hajítódárdától kezdve az egyenes élű kardig, de az ókori görögök alkalmazták először a falanxot is, amelynek segítségével aztán Nagy Sándor hatalmas hódításokat vitt véghez.

A fegyverek előretörése

Ezek a hadviselési formák egészen a középkorig népszerűek voltak, amikor is a hosszú íj megjelenése forradalmasította a harcászatot. Ezt először a százéves háborúban használták. A puskapor elterjedésével pedig megjelentek a tűzfegyverek is, köztük ágyúkkal, puskákkal és muskétákkal, amelyek először elég kezdetlegesnek számítottak, majd idővel egyre hatékonyabbakká váltak.

A következő nagy mérföldkő a géppuska feltalálása volt az 1860-as években. A 20. században, az I. világháború idején aztán megjelentek az első harckocsik és a különféle pisztolyok, puskák, bombák, illetve a biológiai hadviselés is előtérbe került. Később, a II. világháború idején pedig az Egyesült Államokban kifejlesztették az első atombombát, amellyel alapjaiban változtatták meg a fegyverkezési versenyt.

Az új technológiák felfedezése ezzel nem állt meg, a mai napig rengeteg újítást találnak ki a tudósok, a legmodernebb gépfegyverekkel, harckocsikkal, bombákkal, illetve akár intelligens drónokkal látják el a katonákat. Ezekkel az innovációkkal nemcsak a katonaságot fejlesztik, hanem sok ötletet átmentenek a mindennapokba is. A hadiiparnak köszönhetjük például az internetet, a GPS-alapú nyomkövetést, a mikrohullámú sütőt, a konzervet és a szigetelőszalagot is.

Kapcsolódó bejegyzések

Klíma és háború: tisztaenergia-technológiák a hadseregben

Katasztrofális klímaügyi következményekkel járhat Ukrajna Oroszország általi megtámadása. Azonban a hadseregek a zöld technológiákat is előremozdítják.

Mekkora kárt okoznak a hadseregek a környezetre nézve?

Látható, hogy a katonaságnak nagy szerepe lehet életünk formálásában, rengeteg technológiát köszönhetünk neki. Azonban nemcsak az eredményeket, hanem az okozott károkat is érdemes kiemelni. Egy friss, 2022-es tanulmány szerint a globális szén-dioxid-kibocsátás nagyjából 5,5 százalékáért felelősek a hadseregek. Ezzel a számmal egyedül az a probléma, hogy a hadseregek által okozott károsanyag-kibocsátással az egyes országoknak nem kell elszámolniuk, így a fenti adat is csak közelítő értékű. Fontos kiemelni azt is, hogy a nemzetközi klímaegyezmények karbonlábnyom-csökkentésre irányuló törekvéseibe sem építik be a hadviselés okozta kibocsátások mérséklését, így a hadseregek viszonylag szabadon szennyezhetik környezetünket tevékenységükkel.

Kapcsolódó bejegyzések

Nagy lökést adna a környezetvédelemnek, ha eltűnnének a hadseregek

Akkor kibocsátó az amerikai hadsereg, hogy ha önálló ország lenne, előkelő helyezést foglalna el, ebben a nem túl dicső rangsorban.

Habár mára felismerték ennek jelentőségét, és a legutóbbi klímacsúcsokon már a katonai szervezetekről is szó esett, még mindig sok tennivaló lenne az általuk okozott környezetszennyezés csökkentésével kapcsolatban. Szomorú statisztika, de a világ leggazdagabb országai nagyjából 30-szor több pénzt költenek a katonaságra, mint az éghajlatváltozás kezelésére. Erről részletesebben alábbi cikkünkben olvashatnak:

Kapcsolódó bejegyzések

A leggazdagabb országok sokkal többet költenek hadászatra, mint az éghajlatváltozás megfékezésére

A fegyveres erők finanszírozása nemcsak, hogy károsítja a környezetet, de közben elvonja az éghajlati válság elleni küzdelemre szánt forrásokat is.

A háborúk hatása Földünkre

Egyes közelítések szerint mára a szárazföldek nagyjából 1–6 százalékán létesültek különböző katonai telepek és bázisok. Az ott folyó kiképzések során pedig nagy emisszióval és talajpusztulással kell számolni (a különböző szituációk gyakorlása okán), illetve kémiai- és zajszennyezéssel (például különböző gránátokkal) is járhatnak ezek a tevékenységek.

A legfőbb problémát azonban természetesen az élesben lezajló konfliktusok okozzák. Például az ukrán-orosz háborúban hatalmas környezeti károkról számoltak be Ukrajna területén, erről részletesebben alábbi cikkünkben olvashatnak:

Kapcsolódó bejegyzések

Környezeti pusztítás az orosz-ukrán háború nyomán

Az orosz-ukrán háború komoly környezeti pusztításhoz és nagy-mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásához vezetett.

Az egyes konfliktusok különböző mértékben pusztítják a környezetet. Némelyik nagyon gyors lefutású, de hatalmas károkat okoz, azonban olyan is előfordult már, hogy egy konfliktus évtizedeken át tartott, mégsem volt túl nagy hatása a környezetre, mivel kevés és alacsony intenzitású összecsapás történt. A nagyobb volumenű harcok természetesen sokkal több erőforrást igényelnek. Például rengeteg üzemanyagot használhatnak a felek, amivel nagyban hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez. A nagy méretű járművek rombolhatják is a tájat, különösképp az érzékenyebb növényzettel borított területeket, ahol így akár ki is pusztulhatnak az élőlények (például sok ütközet jár erdőirtással is).  A robbanószerek használata nemcsak az épületekben okozhat hatalmas károkat, hanem rengeteg törmeléket is termelhet, amely később szennyezheti a talajt. A kisebb darabkákat pedig a szél szinte bárhova elszállíthatja, további károkat okozva.

További problémát jelenthet, amikor az egyik hadban álló fél stratégiailag fontos ipari épületeket támad, ennek során ugyanis hatalmas mennyiségű szennyező anyag kerülhet ki a környezetbe. Gondoljunk csak arra, mi történhet, ha például egy vegyianyaggyárat vesznek célba az ellenséges erők. Az ukrán-orosz konfliktus kapcsán például felmerült a veszélye annak, hogy egyes atomerőműveket találat érhet, ami végzetes következményekkel járhatna. Az ilyen szennyezések azért is veszélyesek, mert a környék mezőgazdasági tevékenységét is teljesen lerombolhatják, aminek hatására – a növekvő költségek mellett – akár éhínség is kialakulhat.

Összegzés

Már önmagában borzasztó következményekkel jár egy háború az emberek számára, és ehhez bizony hozzáadódik a környezet pusztulása is. Sajnos manapság ritkán esik szó a környezetszennyezés kapcsán a fegyveripar és a háborúk által termelt hulladékmennyiségről és károsanyag-kibocsátásról, pedig ha komolyan csökkenteni akarjuk karbonlábnyomunkat, akkor jobban oda kell figyelni a harcok és a hadseregek által okozott természeti károkozásra is.

A fenntartható életre való törekvés az egész emberiség érdeke. A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért kiemelten foglalkozott a nemrég véget ért Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.

Kiemelt kép: pexels