A világon 759 bioszféra-rezervátum van, ezek között ötoldalú, határon átnyúló bioszféra-rezervátum csak egy van, és ez hazánkban található.
Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a projektnyitó eseményen elmondta, hogy a rezervátum létrehozásának fő célja az volt, hogy megőrizzék a Mura-Dráva-Duna-határvidék európai szinten is különleges, a három folyóhoz kötődő vízi és part menti életközösségeit és természeti értékeit. Ezek a folyók az emberi beavatkozások ellenére bámulatos biológiai sokféleségnek, és olyan ritka, természetes élőhelyeknek nyújtanak otthont, mint az ártéri erdők, a szigetek, a kavics- és homokzátonyok, a mellékágak és a holtágak. Mindhárom folyó partján vannak olyan, szinte még háborítatlan partszakaszok, ahol különleges fajok találnak menedéket.
Kapcsolódó bejegyzések
Mura, Dráva, Duna – élő folyók, élő együttműködés
A Mura, a Dráva és a Duna országhatárokon átívelő, régión belüli együttműködésének fejlesztését tűzte ki célul a lifelineMDD projekt.
A most induló program „az Ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum Zala vármegyei területének komplex természetvédelmi fejlesztése” címet kapta. A beruházás a természeti és táji értékek hosszú távú fenntartását, megőrzését, kezelését, illetve a hozzá kapcsolódó környezeti nevelési, szemléletformálási és ökoturisztikai feladatrendszer működési feltételeit és hatékonyságát megerősítő infrastrukturális fejlesztést valósítja meg az Ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum 100.898 hektáros Zala vármegyei területén, 470 millió forint értékű vissza nem térítendő uniós támogatásból – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
A nemzeti park igazgatósága a támogatásból helyreállítja a vagyonkezelésben lévő gyepművelésre alkalmas területeket, továbbá erőgépeket, hozzájuk tartozó adaptereket, mezőgazdasági eszközöket is beszereznek a magyar szürkemarha-állomány téli etetéséhez szükséges szálas takarmány előállításához. Az állattartás és a legeltetés eszközrendszerét is modernizálják.
Kapcsolódó bejegyzések
A magyar szürkemarha nemzeti kincs
A kihalás szélére jutott, ma hungarikumként elismert szürkemarháról beszélgettünk Kulcsárné Roth Matthaea igazgatóval.
Fejlesztik a természetvédelmi őrszolgálat és szakszemélyzet felszereltségét, a természetvédelmi kezelést hatékonyan támogató terepi megfigyelés, adatrögzítés és -feldolgozás eszközrendszerét; ezenkívül terepjáró gépkocsikat és folyóvízi közlekedésre alkalmas vízi járműveket szereznek be. A River’Scool vízparti oktatóhelyhez kapcsolódó minősített természetiskolai program a bioszféra-rezervátum teljes területén elérhetővé válik a környezeti nevelési célokhoz illeszkedően kialakított oktatófurgon beszerzésével és felszerelésével. A Hódvár Vízitúra kikötőhelyet és a River’Scool vízparti oktatóhelyet is továbbfejlesztik.
Kapcsolódó bejegyzések
UNESCO-besorolást nyert el a Mura–Dráva–Duna bioszféra-rezervátum
A 727 UNESCO biorezeervátum közé újonnan került a öt Kárpát-medencei országot összefogó biorezervátum, a Mura–Dráva–Duna bioszféra-rezervátum, mely nagy elismerés Magyarország környezetvédelmi tevékenysége számára is.
Magyarország területének egyharmada maradt fenn természetközeli állapotban, ami ritka aránynak és egyedülálló kincsnek számít. Ezeknek az értékeknek a védelme állandó beavatkozásokat igényel. Ilyen a Mura-folyó árterén lévő leromlott állapotú gyepek helyreállítása is. A természeti környezet állapota rövid távon az ország versenyképességét határozza meg, hosszú távon viszont fennmaradásunk záloga – jegyezte meg beszédében Balczó Bertalan.
Fotó: Canva