A Frontiers Planet Prize olyan tudósokat keres, akik skálázható, bizonyítékokon alapuló megoldásokat dolgoznak ki, hogy segítsenek az emberiségnek a Föld tűrőképességének keretein belül élni. A száz fős nemzetközi zsűri a magyar jelöltek közül Tölgyesi Csaba ökológus kutatási eredményeit találta a legígéretesebbnek.
A magyarországi kutatóhelyek által jelölt kutatók munkáit az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága rangsorolta, majd három jelöltet nevezett a nemzetközi versenybe. A zsűri elnöke Johan Rockström svéd klímakutató, a Stockholm Resilience Centre igazgatója és a globális fenntarthatósági kutatások egyik legismertebb alakja volt.
Kapcsolódó bejegyzések
Az erdők is meghálálják? Ez az első ilyen létesítmény Magyarországon
Az őshonos fafajok védelmében Magyarországon egyedülálló létesítményt adtak át.
A világ legnagyobb, Földünk egészségével foglalkozó tudományos versenyén évente három kutatónak ítélnek oda fejenként egymillió dollárt, hogy ezzel is támogassák áttörő kutatásaikat, amelyek valódi eredményeket tudnak felmutatni. A Frontiers Planet Prize zsűrijének indoklása szerint Tölgyesi Csaba egyike annak a 25 kivételes tudósnak, akiknek kutatásai elősegítik a Föld rendszeréről alkotott ismereteink bővítését, miközben gyakorlatias, skálázható megoldásokat kínálnak, hogy az emberiség biztonságban élhessen, és fennmaradhasson a bolygó tűrőképességének határain belül.
A Frontiers Planet Prize fő célja, hogy a tudományos eredmények eljussanak a döntéshozókig, így Tölgyesinek és csapatának kutatása cselekvésre ösztönözheti a politikai vezetőket is.
Kapcsolódó bejegyzések
A faültetés és a természetes élőhelyek helyreállítása sem elég a klímaváltozás megfékezéséhez?
A helytelen faültetés súlyosbíthatja a vízhiányt, felboríthatja az élőhelyek egyensúlyát, és veszélyeztetheti a helyi növény- és állatfajokat.
Az ökoszisztéma-helyreállítást egyre inkább kulcsfontosságú eszköznek tekintik a klímaváltozás mérséklésében, tanulmányunk azonban rávilágít ennek korlátaira – nyilatkozta Tölgyesi Csaba a díjazottak kihirdetése után. – Mi egy prediktív modell segítségével kimutattuk, hogy a globális léptékű élőhely-helyreállítás a szén-dioxid-kibocsátásnak csak kis részét tudná ellensúlyozni: a legoptimistább forgatókönyv szerint 12 százalékot, a jelenlegi kibocsátási trendek fennmaradása esetén pedig kevesebb mint 4 százalékot.
Ezek az eredmények megkérdőjelezik, hogy az élőhely-helyreállítás, melynek az erdősítés csak egy típusa, valóban alkalmas módszer-e a szén-dioxid-megkötésre, azaz a klímaváltozás mitigációjára. Mi ehelyett a méltányos helyreállítást szorgalmazzuk, amely a biológiai sokféleséget, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az ellenállóképes ökoszisztéma-szolgáltatásokat helyezi előtérbe.”
(Qubit)
Fotó: Canva