A Normafa a főváros XII. kerületében található közkedvelt kirándulóhely, ezenkívül kiváló síelő- és szánkózóállomás, mely a Budai Tájvédelmi Körzethez tartozik, és a Budai-hegység keleti peremén terül el. A Normafa egészen pontosan a Sváb-hegy legmagasabban fekvő pontja, egy kisebb méretű tisztás, melyet fák szegélyeznek. Gyönyörű panoráma nyílik innen az Ördög-árokra, a Hármashatár-hegyre és a Rózsadombra, de Pesthidegkút, a Duna és a főváros belső kerületei is megcsodálhatók róla, nem beszélve a Pilis, valamint a Budai-hegység látképéről.

A Normafa elnevezésének eredete

A Normafa elnevezés valójában egy ikonikus, rengeteg vihart sértetlenül átvészelő fára vonatkozott, melyet kezdetben Viharbükknek hívtak. Az évszázadokon át a mai Normafa területén gyökerező, hatalmas törzsű bükkfa a szóbeszéd szerint még Mátyás király születése idején sarjadt. Állítólag az igazságos jelzővel gyakran illetett királyunknak egy forró nyári napon lehetősége is nyílt hűsölni egyet a fa terebélyes árnyékában. Könnyen lehet persze, hogy mindez csupán legenda, az azonban sziklaszilárd tény, hogy az idős bükk 1927-ben végül megadta magát egy nagyobb viharnak, és kidőlt egy villámcsapás következtében.

Amikor ez történt, a fát már Normafának hívták, mégpedig az Európa-szerte ismert magyar operaénekesnőnek, Schodelné Klein Rozáliának köszönhetően. A névváltoztatás 1840-re tehető, a Nemzeti Színház primadonnája ugyanis ebben az évben éppen a társulatával kirándult, amikor teljesen magával ragadta az eléje táruló tekintélyes fa látványa. A kor sztárjának állítólag a Norma című Vincenzo Bellini-opera színházi díszlete jutott róla eszébe, ennek kapcsán tehát – a többiek szórakoztatására – elénekelte a bükkfa alatt az opera nagyáriáját. Innentől kezdve mindenki csak Normafaként hivatkozott a hatalmas fára, az elnevezés pedig fokozatosan kiterjedt a körülötte elterülő tisztásra is. Ezért ismerjük ma a helyszínt Normafaként.

Népi hiedelem és „medveveszély” a Normafa mindennapjaiban

Az egykori bükkfa környékét, azaz a mai Normafa területét a múltban épp olyan gyakran és szívesen keresték fel a kiránduló családok, baráti társaságok és szerelmespárok, mint napjainkban. Még népi hiedelem is fűződött az öreg fához. Állítólag úgy tartották, hogy a hajadon lányoknak érdemes letörniük egy darabot a Normafa kérgéből, és ha ezt gondosan őrzik, előbb-utóbb biztosan rájuk talál a szerelem, és nem maradnak férj nélkül. Hogy ez a praktika bevált-e vagy sem, örök talány marad.

Ahogy az is, hogy miért lett annyira felkapott az 1800-as évek második felében a Normafával kapcsolatosan a medve témája, jóllehet korábban mind a medve, mind a farkas rendszeresen előforduló állat volt a Normafa környékén. Míg 1850-ben egy újságcikk arról számolt be, hogy medvének néztek egy fa mögött felejtett bundát, amelyre még rá is lőttek, 1884-ben egy híres tenoristát ért „medvetámadás” a Normafa területén. Valójában persze csak baráti tréfáról volt szó, amit a tenorista egyik művésztársa eszelt ki és valósított meg. Mégpedig olyan formában, hogy egy színházi ruhatárból elhozott medvejelmezben megijesztette a Normafán kiránduló énekest. A tenorista állítólag ijedtében hazáig futott, és aztán otthon úgy mesélte el a történetet, hogy hősként helytállt a veszélyhelyzetben.

Kapcsolódó bejegyzések

A medve nem játék!

Az erdélyiek mindennapjaiban természetes a medvékkel való találkozás. Dezső László természetfotós a Lekvárral való első találkozásról és friss könyvéről is mesélt interjúnkban.

A Normafa nevét adó bükk utóélete

Miután a Normafa híres névadója, az öreg bükk kidőlt, Budapest vezetősége szerette volna megőrizni az utókornak a csonkját, ezért a Margitszigeten található artézi forrás vizével próbálták konzerválni, ám sajnos nem jártak sikerrel, és a csonk a próbálkozás ellenére elkorhadt. Az 1900-as évek elején végül oszlopokat állítottak a kirándulóhelyen az egykori Normafa emlékére, ezeket még ma is láthatjuk, ha arra járunk. A fa előtti tisztelgés azonban nem merült ki ennyiben, 1962-ben ugyanis egy új bükköt telepítettek a helyszínen, mely előtt egy tábla hirdeti azóta is a néhai Viharbükk történetét, valamint Devecseri Gábor hozzá címzett dicsőítő versét.

Nagyszabású felújítási munkálatok a Normafa közelmúltjából

Aki az elmúlt pár évben kirándult a Normafa környékén, bizonyára észrevette, hogy a népszerű zöldközpont gyakorlatilag folyamatos fejlődésen megy keresztül, hogy az ide látogatók minél komfortosabban érezhessék magukat, és kiszabadulhassanak a nagyvárosi lét feladatainak fogságából egy-egy este erejéig. A Normafa rehabilitációja majdnem tíz évvel ezelőtt, 2015-ben kezdődött, ennek eredményeként pedig mára olyan változásokat fedezhetünk fel itt a korábbi állapotokhoz képest, mint a helyreállított kirándulóösvények, az új burkolattal ellátott központi sétány, az új padok, az asztalok, a szemetesek és az egységes megjelenésű útbaigazító táblák. Annak, aki egy vidám hangulatú nyáresti sütögetésre vágyik a barátaival, gyermekeivel, kiváló célpont lehet a Normafa. A helyszín ingyenesen használható biztonságos tűzrakókkal várja a társaságokat, nekünk csak a jó hangulatot, a tábortűznél énekelhető dalokat, némi szalonnát és talán egy gitárt kell magunkkal vinnünk.

A legkisebbek számára az Anna-réten teljesen újjáépítették a játszóteret, a testmozgást kedvelők pedig szabadtéri eszközökkel végezhetik a székely kapu, valamint a libegő környékén a nyújtást és a bemelegítést, majd a Normafa Síház közelében lévő kültéri fitneszpályán neki is láthatnak a napi edzőgyakorlatoknak. Akik a futásra esküsznek, a kiépített gumiborítású futópályát keressék fel, melyen a zöldterületek érintése nélkül két kilométeren keresztül kocoghatnak akár az éjszaka közepén is, hiszen ezt a mozgásérzékelő és környezetkímélő LED-es közvilágítás tökéletesen biztosítja. A felújítási program természetesen az egészségügyi nehézségekkel küzdőkről sem feledkezett meg: a szív- és érrendszeri problémákkal élőknek, illetve a cukorbetegeknek a kardioösvényt érdemes kipróbálniuk, ha erre vezet az útjuk.

Faborítású, a tájba tökéletesen illeszkedő illemhelyeket használhatunk, melyek a kisgyermekek tisztába tételére is alkalmasak, ugyanis pelenkázókkal vannak felszerelve. A felújítási munkálatok egyébként azóta is folyamatosan zajlanak, amihez társadalmi egyeztetés és szigorú természetvédelmi szemlélet társul a tervezők és a kivitelezők részéről.

A Normafa és a téli sportok

Talán nem is gondolnánk, de a Normafa adott otthont Budapest első síversenyének, melyre 1909-ben került sor az itteni lejtőkön, amelyeket számtalan szánkóverseny lebonyolítására is igénybe vettek az évek során. Javarészt azonban nem versenyezni, csupán a téli sportok örömét élvezni jártak és járnak ide az emberek. A lejtőkön való lesiklásra a klasszikusnak számító sílécen és szánkón kívül azóta alternatív módok és eszközök születtek. Míg ma gyakorta látni a Normafa területén, hogy – jobb megoldás híján – kartonpapíron és szemeteszsákon is boldogan csúsznak a kirándulók, régi fotók bizonyítják, hogy volt idő, amikor a merészebbek motorral vágtak neki a hóval borított terepnek, sőt olykor egy síelőt is maguk után vontattak.

A téli hónapokban a Normafa területén sokszor akkor is találunk havat, amikor a városban egyáltalán nincs, ha pedig nem hullik megfelelő mennyiségű csapadék, hóágyúk lövik a műhavat a lejtőkre, így a szülők a globális felmelegedés negatívumai ellenére is garantáltan megismertethetik gyermekeikkel a szánkózás, csúszkálás örömét. A bátrabbak megpróbálkozhatnak a síeléssel és a snowboardozással is. Az erre való felkészülést pedig akár nyáron is elkezdhetjük, hiszen a Normafa Síiskola egész évben várja a kezdő és a haladó tanítványokat a felvonóval és világítással felszerelt korszerű műanyag pályáin. Egy síelést már csak azért érdemes lehet valamelyik télen beütemezni, mert annak idején híres költőnk, Radnóti Miklós is a Normafa lejtőin hódolt ennek az izgalmas szenvedélynek.

Kapcsolódó bejegyzések

Mi lesz a téli sportokkal?

A globális felmelegedés egyre jobban érezteti hatását, így a turizmus, a síelés és a téli sportok is veszélybe kerültek.

A Normafa természeti kincsei

A Normafa rendkívül gazdag növényvilággal büszkélkedhet a meszes talajának köszönhetően. Legjellemzőbb faféléi a névadó bükk, a tölgy, valamint a gyertyán, ezek közül a Normafa területén gyakoriak az igencsak koros, ám még mindig stabilan és életerősen álló óriások. A virágok közül a keltikéket, azaz a lila és fehér színekben egyaránt előforduló odvas keltikét, illetve az ujjas keltikét érdemes kiemelni, de kóborlásaink során belefuthatunk szagos mügébe, erdei galambvirágba és farkasölő sisakvirágba is.

Nem kevésbé változatos a Normafa állatvilága. Rovarok, hüllők, madarak és emlősök szép számban és sokszínű felhozatalban kerülhetnek itt a szemünk elé. Rengeteg gyönyörű lepke szálldos erre, a korhadt fák külső részén pedig erdei csótány, barna százlábú és kéregpoloska után kutathatunk, miközben a fabelsőkből akár egy nagy szarvasbogár is elénk járulhat, mely hazánk legtekintélyesebb méretű bogara.

Ha a Normafán kirándulunk, láthatunk még gyíkokat és erdei siklót, ám amennyiben a rovaroktól és a hüllőktől is ódzkodunk, csodáljuk inkább az itt élő madarakat! Ha kopácsolást hallunk a távolból, nagy fakopáncsra, fekete harkályra és zöld küllőre gyanakodhatunk, a trillákat pedig fekete rigóktól, vörösbegyektől, valamint pintyektől élvezhetjük sétálgatás, túrázás közben. Ezenkívül elcsíphetünk errefelé borzot és vörös rókát is, mert ezek az emlősök a Normafán előszeretettel építik ki maguknak a kotorékaikat.

Programlehetőségek a Normafa területén

Ahogy ez már az eddigiekből is kiderülhetett, a Normafa a programlehetőségek meglehetősen széles tárházát nyújtja azoknak, akik ellátogatnak ide. Míg a téli időszakban síeléssel, szánkózással és snowboardozással kapcsolódhatunk ki, nyáron tábortüzet gyújthatunk, sütögethetünk, de akár piknikezhetünk is egyet barátaink vagy családunk körében. Amennyiben gyermekünkkel érkezünk, kipróbálhatjuk a gyermekvasutat, de ha éppen jó idő van, olvasgathatunk is egyet egy padon ücsörögve, amíg a kisfiunk vagy kislányunk a kortársaival szórakozik, hiszen a Normafa játszóterekben is erős. A pár éve felújított normafai játszóterek változatos elemekkel várják a kicsiket, az Anna-réten lévőn például még a mozgásban akadályozott gyermekek is találhatnak maguknak biztonságosan használható elfoglaltságot egy rugós játék formájában.

Tavasztól őszig viszont természetesen a túrázásé a főszerep a Normafán. Elzarándokolhatunk például az Úti Madonna-kápolnához – ahol október első vasárnapján szentmisét tartanak –, innen a Farkas-völgy felé folytathatjuk utunkat. Megérhet egy kirándulást az Apáca-rét, a Béka-tó és a többi túracélpont is, hiszen mindenhol csodás helyeket fedezhetünk fel, ha követjük az útvonalakhoz kapcsolódó egyedi jelzéseket. A kimerítő túrázás után pedig vár minket a Normafa Síház, ahol tavaly óta étterem is üzemel.

A Normafa megközelíthetősége

A Normafa gyakorlatilag a nap 24 órájában megközelíthető Budapest területén belül, ráadásul változatos módokon. Azt gondolhatnánk, hogy a legegyszerűbb autóval nekivágni a kalandnak, ám jobb, ha tudjuk, hogy a Normafa parkolói a hétvégéken és a forgalmasabb időszakokban hamar megtelnek, így nem biztos, hogy találunk helyet az autónknak. Arról nem beszélve, hogy bár Budapesten a parkolás hétvégén ingyenes, a Normafán éppen a szombatok és a vasárnapok, valamint a munkaszüneti napok számítanak fizetősnek, ugyanis a Normafa parkolója magánterület.

Javasolt tehát inkább tömegközlekedéssel, kerékpárral vagy akár gyalog érkeznünk a helyszínre, ezekhez bővebb információt a Normafa Park honlapjáról, a „megközelítés” menüpontból szerezhetünk. Mielőtt azonban elindulnánk, mindenképpen tájékozódjunk az aktuális időjárási viszonyokról az interneten, hiszen a Normafa webkamera révén is megtekinthető. A kirándulóhelyhez kapcsolódó Facebook-oldalon pedig rendszeres és naprakész tájékoztatást szerezhetünk arról, hogy biztonságos-e a Normafa megközelítése, vagy hogy például nincs-e lezárva a hely ónos eső miatt.

Bolygónk természeti értékeinek, szemet gyönyörködtető tájainak megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.

Kiemelt kép: Kilátás a Normafáról 1966-ban; Fortepan / Tóth Károly dr