Hősokkok és szárazság – megoldás lehet az ökogazdákodás?
A globálisan növekvő népesség miatt a fenntartható élelmiszertermelés kutatása és fejlesztése a tudományos világ kiemelt jelentőségű területévé vált – mondta az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője Áder János június 29-én megjelent podcastjáben, amelyben szóba került az aszályos időszakokhoz való alkalmazkodás is. Drexler Dóra közölte: Magyarországon is a legfontosabb, hogy minél több itthon megtermelt élelmiszert fogyasszunk, ami ésszerű és egészséges választás is.
Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke ismertette az ökológiai gazdálkodás négy alapelvét: ezek az egészség, az ökológia, a méltányosság és a törődés, melyek a gazdálkodás értékrendjét is tükrözik.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet leginkább a növénytermesztésben tud segíteni a magyar gazdáknak. Drexler Dóra kiemelte: a minősített bio- vagy a fenntartható gazdálkodás iránt érdeklődő termelők számára többféle vetőmagot is biztosítanak, hogy megnézzék, a gazdálkodó saját földjén, az ottani körülmények között hogyan teljesítenek a különféle fajták, fajok, kultúrák akár öko- vagy extenzív művelési módok keretében.
A közhasznú nonprofit formában működő intézet első kísérletei fajtatesztek voltak, az őszi búza on-farm fajtavizsgálatuk 2012-ben indult. Emellett technológiákon is dolgoznak, például azon, hogy miként lehet a szőlőben növelni a biológiai diverzitást a sorközökbe történő növénytelepítésekkel, hogy lehet a talajt megóvni, illetve hogyan lehet a hősokkal szemben ellenállóbbá tenni a szőlőművelést.
Kutatásaik alapján mára már rengeteg adattal rendelkeznek az amerikai szőlőkabócáról, ami most az egyik legnagyobb veszély a hazai szőlőkben is. Arról is szó volt, hogy minél több a szerves anyag a talajban, annál több vizet képes megtartani. Ez ökológiai gazdálkodás esetén 10-15 százalékkal több talajvizet jelent a hagyományos termeléshez képest.
Az okleveles növényorvos kifejtette: az ökológiai gazdálkodásban nem használnak szintetikus kémiai növényvédő szereket, rovarirtókat, gyomirtókat, fungicideket, azaz a gomba elleni kémiai szintetikus szereket. Helyette természetes anyagokat, mint például a neem fa kivonatát alkalmazzák rovarölőként. Leginkább olyan agrotechnikai módszerekkel dolgoznak, amik már eleve meg tudják előzni egyes káros hatások megjelenését. Az ökogazdálkodásban kötelező a vetésforgó használata, valamint előírás a teljesen GMO-mentes gazdálkodás is.
Nem először kerül kapcsolatba a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és az ÖMKI munkássága. „A történeti kertek, mint a tudás bölcsői” elnevezésű konferencia a Kék Bolygó által szervezett Planet Budapest 2026 fenntarthatósági expón került megrendezésre. A konferencia klímaváltozással kapcsolatos panelbeszélgetésében Drexler Dóra is megszólalt.
Itt szó esett arról is, hogy egy kert kialakításakor, újratervezésekor milyen növényeket ültessünk. Ha az ökológia is szempont, akkor az őshonos növények kihagyhatatlannak bizonyulnak. Fák, cserjék és évelők várják, hogy valódi életteret adhassanak a kertünkben minden ott lakó vagy betévedő élőlénynek: vonzzák a beporzókat, árnyékot adnak, és emellett gyümölcsöt is. Gyökerükkel pedig mélyre hatolnak és ezzel meggátolják a talajeróziót, de fájukból akár barkácsolhatunk is. Ide sorolhatjuk még a talajtakarást, a gyógyászatot, a takarmányfunkciót, a szélvédelmet vagy akár a humuszképzést is. Akkor “jó” egy növény, ha minél több funkciót ellát ezek közül, ezzel együtt pedig növeli a biodiverzitást a kertünkben.
Áder János, felidézve korábbi beszélgetéseit, elmondta: a vegyszermentes gazdálkodásban termelhető alakor vagy tönkölybúza esetén mintegy 20 százalékkal kevesebb hozamra lehet számítani, mint az intenzív búzatermelésben, ugyanakkor költséghatékonyabban termelhetőek ezek a fajták, és drágábban értékesíthetőek. Ezen növények nagy előnye, hogy az egyre aszályosabb időszakokat jobban bírják. Drexler Dóra mindehhez hozzátette: az ökogazdálkodásban termelt kukoricánál vagy búzánál mindössze tíz százalék a termésveszteség a hagyományos fajtákhoz képest.
A podcast teljes terjedelmében az alábbi videón tekinthető meg:
Fotó: Canva
