„Küldetésünk jelen lenni” – vallja Dr. Baán Izsák, bencés szerzetes. A bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor perjelével a szerzetesi közösség mindennapjairól, az önfenntartó és természetközeli életformáról, a gazdasági tevékenységekről, a gyógynövénykertről és az állattartásról, s a mindezt átszövő szemlélődő, monasztikus lelkiségről beszélgettünk a bakonybéli monostorban.
Szent Benedek Regulája szerint szerzetesközösségük napjai az imádság és a munka ritmusában telnek. Ebből fakad, hogy a kilenc szerzetes alkotta bakonybéli közösségük önfenntartásra törekvő életmódot folytat?
A szerzetes „szíven talált” ember, olyan valaki, aki Isten meghívására nem tud máshogyan válaszolni, csak egész életével. A bakonybéli monostor közösségében Istennek ezt a minket megszólító Igéjét olvassuk, hallgatjuk, ünnepeljük és hirdetjük. Egész életünket magába foglaló válaszunk, a hűséges megmaradás az imádság, a munka, az olvasás ritmusában és egymás szeretetében telik. A bakonybéli monostor a Magyar Bencés Kongregáció része, a Pannonhalmi Főapátság függő perjelsége, melyben közösségünket jelenleg hat örökfogadalmas és három növendék alkotja.
A festői táj és a hely „érintetlensége” sokakat vonz. Szerzetesként szükség van önkorlátozásra?
Igen, de önkorlátozásunk számos területre kiterjed, a monostor internethasználatától egészen az energiafelhasználásig. Bár a lehetőség adott, a saját szabadságunk és lelki egyensúlyunk érdekében bizonyos határokat megtartunk. Így például nem veszünk át intézményeket, és nem indítunk olyan vállalkozást sem, amelyhez csak a nevünket tudnánk biztosítani. A médiában való megjelenéseket is szűrjük, s csak ritkán adunk nagyobb riportokat. Alapelveink közé tartozik az is, hogy nem alkalmazunk több munkatársat, mint ahány szerzetes alkotja a közösségünket, ezért jelenleg hét főállású és két félállású alkalmazott segíti a mindennapjainkat. A turizmus mértékét is korlátozzuk, ezért a 15 fő befogadására alkalmas vendégházunk kapacitását sem növeljük. Ennek a helynek az az egyik legfőbb értéke, hogy emberléptékű, személyes és csendes, s ezt mindenképpen szeretnénk megőrizni.
A monostor bejáratánál egy különleges, bronzból készített síkplasztika fogadja az ide érkezőket, melyen Szent Günter látható. Hogyan kapcsolódik ez a tán kevésbé ismert szent a bakonybéli szerzetesközösséghez?
A már az őskorban is lakott bakonybéli völgyben Szent István, első királyunk alapított szerzetesi közösséget 1018-ban. A Bajorországból érkező Szent Günter, aki Gizella révén a király rokona volt, remeteközösséget hívott életre. A völgyben kunyhókban és barlangokban élő szerzetesek mindennapjait az imádság és a munka, a magány és a találkozások ritmusa alakította. Ehhez a közösséghez csatlakozott később, 1023 körül a Velencéből érkezett Szent Gellért is, aki hét évet töltött a monostorban. Alapítóink lelkületéről és a hely szelleméről egyaránt sokat mond el a legendarészlet, mely szerint a Szentkútnál imádkozó, olvasó Gellért kunyhójába előbb egy szarvasborjú, utóbb pedig egy farkas költözött, s a szent közelében az állatok békességben éltek együtt. Így valóban elmondható, hogy Bakonybél kezdetektől fogva a békesség, a kiengesztelődés helye, a csendes belső úton megtalált harmónia és lelki integritás közvetítője.
Izsák atya találkozásunk alkalmával egy monostori körútra is elkalauzolt, melynek egyik állomása a Gemmauríciusz Bronzműves Műhely. Miért jött létre ez az alkotósarok?
Monostorunkban – a vallásos giccs terjedését némiképp ellensúlyozva – egy gondosan válogatott szakrális kisplasztika-gyűjteményt hoztunk létre. Termékeink palettáján elsődlegesen keresztábrázolások találhatók, amelyek magyar, szláv, ír, etióp és kopt ötvösművészek műalkotásai. A számos középkori és néhány kortárs szakrális műalkotás másolatát cinkből, bronzból és ezüstből készítjük el. A műtárgymásolatok nagyobbik része öntvény, kisebbik része veret. Az orosz fémikonokról – az előállítás technológiájára és lelkületére utalva – azt vallják, hogy bronzba öntött imádságok. A monostor műhelyében 1999 óta készített másolatokról is elmondható: fémbe foglalt imádságok, melyek az alkotóművészek hittapasztalatát és szakmai igényességét tükrözik. Közösségünk tagjai, Anzelm testvér és Efrém testvér áldozatos munkájának köszönhető, hogy ezekben az alkotásokban a szépség szeretete és hitünk misztériuma életre kel.
Utunk következő állomása a „levendula padlásra” vezetett…
A Szent Mauríciusz Monostor gazdasága termékeivel és szolgáltatásaival az ezeréves bakonybéli bencés hagyomány alapján embertársaink fenntartható jólétét igyekszik szolgálni. Monostori termékeink kiemelt növénye a levendula, melyet a fogadóépületünk padlásán tárolunk. Gyermekek részére rendszeresen tartunk gyógynövényekkel kapcsolatos múzeumpedagógiai foglalkozásokat is, melyek keretében a szezonálisan learatott gyógynövényeket illat- és látványfelismerés alapján mutatjuk be a fiataloknak. Az év első nagy közösségi növényszedése a medvehagymagyűjtés, a növényt aztán később a konyhában pesztónak dolgozzuk fel. A növényeknél maradva, kertünk ökológiai gazdálkodás, ami egy szezonban 5–10-féle gyógy- és fűszernövény termesztését jelenti. Ezenkívül a környező tájvédelmi körzet erdeiben és mezőin gyűjtött növényekkel is foglalkozunk. Gyógynövényeinket nagyrészt hagyományos módszerekkel szárítjuk, majd a szárítmányokból teákat készítünk, vagy további termékekben használjuk fel őket. Egyébként nemcsak a levendulaszüret, hanem a kerti kampánymunka, a nagyobb gyomlálások, csak úgy, mint a fekete ribizli szedése vagy a téli tüzelő előállítása is együtt végzett, közösségi feladatunk.
Izsák atya később a monostor természeti kincsei felé kalauzul, ahol az egyhektáros kert található. A kert kialakítását milyen szempontok vezérelték?
Kertünk kiépítésében a kezdetektől fontos volt számunkra, hogy a kert a szerzetesi szellemiséggel összeegyeztethető, az imádságos létet alátámasztó és fenntartható legyen. Az 1950-es szerzetesrendi feloszlatások után, 25 évvel ezelőtt indult újra a monostori élet. A Pannonhalmáról érkező testvérek alapintuíciója a megújulás mellett szólt, így a biokertészet, amelynek a gyümölcsfák és a gyógynövények is részei, ekkoriban lett meghonosítva. Idővel aztán a klíma is megmutatta, hogy mely gyümölccsel érdemes foglalkozni, mivel Bakonybél fagyzugos hely. Kertünk egy nedves, szeles és igen hideg sarkon helyezkedik el, így csakhamar kiderült, hogy az alma, a körte és a különböző bogyós gyümölcsök, mint amilyen a som, jól érzik magukat. Utóbbival kapcsolatban: egy 300 éves somfa áll a kolostorunk kertjében, amely a legidősebb növényünk, és megyei védelem alatt is áll. Ez a somfa találkozott Vörösmarty Mihállyal és Kazinczy Ferenccel is. Számomra több mint szimbolikus, hogy a bakonybéli monostor legrégebbről őrzött emléke nem egy épület vagy egy tárgy, hanem egy ma is élő fa.
Történeti kertjükben milyen különlegességekkel találkozhatnak még az ide látogatók?
Parkunk angol kert, amely az 1830-as években lett telepítve. A közel 200 évvel ezelőtt ültetett fák közül még napjainkban is él néhány. Sajnos a klímaváltozás és a kártevők hatására nagyon sok fa, köztük fenyők sora pusztult ki, de igyekszünk őket csemeték ültetésével pótolni. Az arborétum sétaútjai pedig 10 évvel ezelőtt nyerték el a mai pázsitos formájukat. Az egy kilométeres arborétumi út során a pihenni, elvonulni, imádkozni vágyó emberek a Gerence-patak mentén halakkal és rákokkal is találkozhatnak. A park fáira 50 odút helyeztünk ki, amelyek a harkály- és küllőfélék kedvelt búvóhelyévé váltak. A patak átutazóiként pedig tőkés récék és szürke gémek is gyakorta megfordulnak.
Állattartással mióta foglalkoznak?
A vágy már régóta érlelődött bennünk, aztán tavaly nyílt lehetőségünk juhok tartására. Külön öröm, hogy az állományunk ötről idén hét állatra bővült. A két kis bárányunk éppen Húsvétkor született. Egy elkerített területen legeltetjük őket, de a fűnyírásba időközönként a lovak is besegítenek.
A kolostor területén szintén nem mindennapi jelenség régészeti ásatásokkal találkozni. Milyen feltárások zajlanak napjainkban?
A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum kezdeményezésére tavaly indultak el a régészeti munkálatok, amelyek jelenleg egy barokk kori szennyvízcsatorna feltárásával folytatódnak. Előkerült a föld alól egy temetőrészlet is, melyről a vizsgálatok után kiderült, hogy az 1060 és 1150 között elhunyt itt élő emberek csontmaradványait őrzi. A középkori épület megtalált falrészleteit jelenleg is vizsgálják a szakemberek, ami a középkorban itt álló monostor megismeréséhez nyújthat további történelmi információkat.
Izsák atya említette, hogy a Bakonybél az ország egyik leginkább fagyzugos pontja. Az épületek fűtése milyen rendszer segítségével történik?
Bakonybélben nincs vezetékes gáz, épületeinket fával fűtjük. Nagyjából 100 köbméter fa fogy el a téli időszakban, amit magunk aprítunk fel a szerzetesközösséggel. A fák tárolóházakba való berakásához segítségképpen minden évben egy fiúcsapat érkezik Pannonhalmáról. Egy földhős szivattyúrendszer is működik, amely a hideg hónapokban a fatüzelés mellett a plébánia területének, illetve a templomnak a fűtését segíti. Napelemparkunk 2019 óta működik, amely a nyári hónapokban a teljes fogyasztásunkat fedezi. Ehhez csatlakozik még egy levegő- és vízhőszivattyú, amely biztosítja a fogadóépület, a közösségi ház, a kávézó és a templom rásegítő fűtését.
A nagyobb léptékben való építkezés is a megújulási folyamatuk részét képezte?
Közösségünk létszámának növekedésével egyidejűleg, a 2010-es évek elején a térség és a település turizmusa is fejlődésnek indult. Így szervesen, lépésről lépésre alakult ki a mai arculatunk és működési struktúránk. Azonban csak a Covid19-járvány idején szembesültünk igazán azzal a ténnyel, hogy tevékenységeink nagy része a turizmushoz köthető. A megtermelt áruinkat ezért online, webshopon keresztül értékesítettük, és juttattuk el vásárlóink otthonaiba. Ez a rendszer napjainkban is jól működik, de itt a helyszínen, ajándékboltunk nyitvatartási idejében is megtalálhatók a termékeink. Többek között a lekvárjaink, a kézművessöreink, a gyógynövényeink, amelyek teafüvek, kozmetikai termékek és csokoládék ízesítői. Hasonlóképpen lelkiségi könyveink és kegytárgyaink is, utóbbiak a Melki apátságban is megtalálhatók.
Izsák atya megannyi értékes tevékenységet mutatott be, melyeket a természet, a tisztaság, a szépség és a szeretet egyaránt átszőtt. Mindezek mellett mi a legfontosabb az életükben?
Isten és az imádság áll az életünk középpontjában. Ez az jelenti, hogy az imaórák alkotják a nap gerincét, melynek legvédettebb ideje a reggel, amit egyéni és közösségi imádsággal töltünk. A szerzetesi élettel együtt jár a lüktetés is, ahogy az imádságból kilépünk az emberek felé, átadva az örömhírt, amit Istentől kaptunk. Napközbeni emberi találkozásainkat pedig visszavisszük Istenhez az imádságban. Mindez akkor fenntartható, ha ez a kétirányú mozgás egyensúlyban van egymással. Legfontosabb küldetésünk egy másokat megszólító, Istenhez közelebb vivő jelenléttel létezni a világban.
