A Kanári-szigeteken létesülhet a világ első polipfarmja, ahol kereskedelmi mennyiségben nevelnék a polipokat. Előzetes becslések szerint 2026-ra akár évi 3000 tonnás termelést is elérhet a 65 millió eurós beruházással megvalósuló farm.
A világ első polipászatának azonban számos ellenzője akad. A WWF spanyol szervezetének halászati szárnyát vezető Raul Garcia a Reutersnek azt mondta, „a polipok rendkívül intelligens és kíváncsi lények, akik fogságban nem boldogok.” Ez állítást egyébként alátámasztja az a tény, hogy a korábbi tenyésztésre irányuló kísérletek azt mutatták, hogy ilyen körülmények között a polipok agresszivitása megemelkedik, hajlamossá válnak az öncsonkításra és a kannibalizmusra is.
A beruházást végrehajtó cég, a Nueva Pescanova viszont azt állítja, hogy sikerült kiküszöbölniük ezeket az problémákat, tökéletesítve az ipari tenyésztéshez szükséges feltételeket. Ahogy David Chavarrias, a környezetvédelmi engedélyezésre váró farm igazgatója elmondta, a kísérletek során egyetlen alkalommal sem találkoztak kannibál viselkedéssel.
A cég egyébként azzal érvel a polipászat mellett, hogy a kereslet olyan mértékűvé vált, hogy azt a halászattal már nehezen lehet kielégíteni. A számok ezt kétségtelenül alátámasztják, hiszen míg 2010–2019 között a polipkereskedelem globális volumene 1,3 milliárd dollárról 2,72 milliárd dollárra nőtt, addig a fogások mennyisége csupán 9%-kal emelkedett.
A projekt ellenzőinek legfőbb érve, ahogy a már idézett Garciáé, elsősorban a polipok intelligens voltára hivatkozik. A nyolckarú puhatestűek intelligenciáját illető meggyőződést egyébként az Oscar-díjas My Octopus Teacher című film erősítette fel.
A beruházás elleni petícióhoz egyébként itt lehet csatlakozni – eddig közel 20 ezren írták alá.
