A savas eső olyan csapadék, amely erősen savas kémhatású. Létrejöttében a levegő szennyezettsége játssza a legnagyobb szerepet. A savas eső nemcsak esőt jelent, hanem bármilyen csapadékformát, így lehet savas köd is, vagy akár hó is.

Kialakulásának lehet természetes oka: például erdőtűz, vulkánkitörés, villámlás, de legfőbb oka jelenleg az emberi tevékenységekből származó légszennyezettség (pl. a szénerőművek, a gépjárműmotorok, a nehézipar, a vegyipar, a kohászat levegőszennyezése).

Az ipari tevékenység, a belsőégésű motorok üzemeltetése során levegőbe jutó nitrogén-oxidok, kén-dioxid és más nemfémes anyagok oxidjai a levegő páratartalmával reakcióba lépnek. Ennek eredményeképpen salétromsav, kénsav vagy másféle sav keletkezik. Ezek a savak a felhőkbe jutnak, a légmozgás pedig akár több száz vagy ezer kilométerre is eljuttatja őket. Így a savas eső általában a kibocsátás helyétől távolabb fejti ki káros hatását.

A savas eső jelentősen károsítja a talajt, a növényeket, különösen a nyitvatermők (pl. a fenyők) érzékenyek rá. Globális szinten pusztítja az erdőket, a vízi élőhelyeket, felborítja az érintett területek ökoszisztémáját, biológiai egyensúlyát. A savas eső az épített környezetet sem kíméli. Pótolhatatlan veszteségeket okoz a műemléképületekben és a köztéri szobrokban, károsítja a betonszerkezeteket, és az olyan tárgyakat, mint például: autók, vasúti sínek, repülőgépek, és acélhidak. A savas esőben található vegyi anyagok hatására a festék lehámlik, a kőszobrok pedig réginek és elhasználódottnak tűnnek, ami csökkenti értéküket és szépségüket.

A savas eső kémhatása, azaz pH-értéke erősen eltolódott a savas irányba. A kémiailag tiszta víz pH-értéke 7, a normál eső kissé savas kémhatású a légköri szén-dioxid elnyelése következtében, pH-értéke 5,6. A savas eső pH-értéke ennél jelentősen kisebb.