A különféle közösségi platformokon egymást érik azok a videók, melyek azt mutatják be, hogyan növeszthető újra a konyhában termelődő növényi hulladékokból egy-egy zöldség. A próbálkozáskor persze kiderülhet, hogy ezek a videók gyakran túloznak, és leginkább a kattintások miatt készültek. Annak jártunk utána, mennyire működnek ezek a módszerek, és hogy mivel érdemes próbálkozni, ha sikerrel akarunk járni.
A videókon nagyon jól mutat
Nagyon megnyerőek azok a videók, ahol felgyorsítva nézhetjük végig, ahogy a maradék sárgarépából, hagymából vagy retekből újra zöldség lesz. A szomorú igazság viszont az, hogy az így növesztett zöldségek valójában sosem lesznek akkorák, mint az eredeti növény, illetve számos esetben valójában nem is az eredetileg fogyasztott zöldségrészt tudjuk kinevelni.
Már az elején érdemes eldönteni, hogy mi a célunk. Ha például a konyhában jól mutató „dísznövényt” akarunk nevelni, akkor lehet nyugodtan próbálkozni bármivel. Ha viszont meg is akarjuk enni az újratermelt zöldségünket, akkor van néhány szabály, amit szem előtt kell tartanunk.
Amivel biztosan nem érdemes próbálkozni
Dísznövénynek szép lehet egy avokádó– vagy egy mangócsemete is. Ezekről viszont jó eséllyel soha nem fogunk szüretelni. Persze a videókon jól néz ki, ahogy növesztik őket. Összességében viszont elmondható, hogy a gyümölcsökkel ilyen formában kár vesződni. Ha trópusi fajról van szó, akkor azért, mert sosem érik majd be rajta a gyümölcs. Ha nálunk is megélő növényről van szó, akkor viszont azért, mert aránytalanul nagy erőbefektetést, évekig tartó nevelést igényel, mire eljutnánk a gyümölcsig, ráadásul majdnem biztos, hogy a termése nem olyan lesz, mint az eredeti gyümölcs. Ennek az az oka, hogy a mezőgazdaságban oltott fákkal dolgoznak.
Olyan növényekkel, amelyeket magról indítunk, nem feltétlenül érdemes próbálkozni. Ennek megfelelően sokkal inkább a zöldségek háza táján érdemes szétnézni. Fontos persze, hogy a zöldségek esetében is inkább azokkal próbálkozzunk, melyeknek nem a termését fogyasztjuk, hanem magát a zöldséget. Ilyenek például a saláták, a zeller vagy a hagymafélék.
Ezekkel a zöldségekkel lehet próbálkozni
Hangsúlyozom, hogy próbálkozni, ugyanis a módszer nem feltétlenül kecsegtet sikerrel, legalábbis nem olyannal, mint amilyet várnánk. Újranövesztett zöldségeinkből nem maga a vacsora készül majd, legfeljebb az ételünkön a díszítés. Viszont ez is valami, hisz felnőttet és gyereket is örömmel tölthetnek el a folyamat végén leszüretelt apró hajtások, levelek.
Maga az eljárás egyszerű. A megmaradt zöldség törzsét, szárát vagy tetejét tegyük egy pohárba vagy más konténerbe, töltsünk alá vizet, és tegyük világos helyre! A vizet cseréljük gyakran, lehetőleg naponta, hogy a rothadást és más kellemetlen folyamatokat meggátoljuk! Fontos, hogy soha ne használjunk tápszert, műtrágyát!
Milyen növényeket használjunk az újranövesztéshez?
A teljesség igénye nélkül az alábbi növények kiválóan alkalmasak a célra:
- zeller,
- sárgarépa,
- cékla,
- bazsalikom,
- menta,
- fokhagyma,
- római saláta,
- újhagyma,
- vörös- és lilahagyma.
Persze, azt is mérlegelnünk kell, hogy tudunk-e valamit kezdeni a végeredménnyel. A sárgarépa például szép lombot tud növeszteni, de ha egyébként nem fogyasztjuk el, akkor minek vesződnénk vele? A másik oldalról azonban az otthoni újranövesztés lehet a kapuja annak, hogy a korábban a piacon vagy az üzletben letört és kidobott „zöldjét” elkezdjük felhasználni. Akár salátaként fogyasztva, akár pestóként, tésztával vagy szendvicsben, bizony ezek a levelek mindenhol megállják a helyüket.
Ezek az újranöveszthető zöldségek csak egy szeletét jelentik. Általánosságban elmondható, hogy a saláták, a gyökérzöldségek, a leveles zöldségek, a káposztafélék, valamint a hagymafélék zömét újra lehet növeszteni.
Fogyaszthatjuk az új hajtásokat rögtön, vagy ha meggyökeresedett a vízbe mártott rész, akkor el is ültethetjük és nevelhetjük tovább a régi új zöldségeinket.
Ne ezzel próbáljuk jóllakatni a családot!
Az újranövesztés inkább kísérletezésre alkalmas, például gyerekek számára. Komolyabb hozamot, új fej salátát vagy hasonlót kár lenne várni tőle. Néhány zsenge hajtás, fiatal levél lesz csupán a jutalmunk. Akinek van kertje, jobban teszi, ha a konyhai maradványokat inkább a komposztálóba teszi, és a saját nevelésű zöldségeiben gyönyörködik. Ha viszont nincs kert, de a konyhapulton vagy az ablakpárkányon van egy kis szabad hely, akkor jó móka lehet figyelgetni a torzsákból, szárakból kihajtó új kis zöldségeket.
Aztán amikor beleuntunk a kísérletezésbe, keressünk a konyhai zöldhulladéknak egy közösségi komposztálót, vagy csináljunk egy sajátot, akár a lakásban. A teljesen szagtalan, diszkrét, de hatékony beltéri komposztálásban a giliszták lehetnek a segítségünkre. Erről a megoldásról alábbi cikkünkben olvashat, aki szeretné hatékonyabban hasznosítani a konyhai zöldhulladékot. Aki pedig valódi szüretre, friss, otthon termett zöldségekre vágyik, próbálkozzon inkább a csírákkal és a mikrozöldekkel!
Kapcsolódó bejegyzések
A leghasznosabb háziállat képes komposztot gyártani a konyhai nyesedékből
A gilisztakomposzt a legmenőbb beltéri megoldás arra, hogy értékes, tápanyagokban gazdag humuszt állítsunk elő a konyhai nyesedékből!
A cikkben használt fotók forrása: canva.com
