Az idén már 75 éve ketyegő Doomsday Clock legutóbbi állása szerint 100 másodpercre voltunk az éjféltől vagyis a világvégétől. Az Atomtudósok Bulletinje (BAS) által felügyelt óra idén a klímaválság egyre fokozódó hatásai és a geopolitikai konfliktusok rémképe ellenére sem közelítette tovább az éjfélt, maradtunk a 100 másodperces távolságban.
Az órát eredetileg azért hozták létre 1947-ben, hogy az atomháború kockázatait jelképezte. Ennek megfelelően 1953-ban az első hidrogénbomba felrobbantásakor, illetve az 1962-es kubai rakétaválság idején járt a legközelebb az éjfélhez. A hidegháború végével aztán időt nyertünk, de mindez megváltozott, amikor 2007-ben az óra hatókörét kiterjesztették minden ember által előidézett vagy előidézhető globális fenyegetésre, mint amilyen például a klímaváltozás is.
Innentől kezdve a mutató megint egyre közelebb került az éjfélhez. 2010-ben még 6 perc volt vissza, 2015-ben már csak három, 2018-ben 2, 2020-ban pedig már csak 100 másodperc. Bár azt gondolhatnánk, hogy emögött csakis a klímaválság és a hozzá kapcsolódó globális fenyegetések húzódnak meg, ahogy azt a BAS is jelzi évről-évre a nukleáris fenyegetettség sem ért véget, sőt egyre erősödik.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a napokban az éleződő orosz-ukrán konfliktusban, illetve a háttérben inkább orosz-amerikai konfliktusban odáig jutottak a felek, hogy az atomfegyverrel való fenyegetőzés is napirendre került.
A BAS tudósai a koronavírus járványt is figyelembe vették az óraállításánál. Mint mondták, a COVID aligha képest az emberiség kiirtására, viszont más, akár jóval veszélyesebb vírusok előhírnöke lehet. Emellett olyan új és/vagy egyre fenyegetőbb technológiákat is említenek, mint a kiberfegyverek, a mesterséges intelligencia vagy épp a drónokkal folytatott hadviselés.
A tudósok bíznak benne, hogy az órával sikerül felhívniuk az emberiség figyelmét azokra a kényes és veszélyes problémákra, melyeket talán nem veszünk eléggé komolyan.
