A Biológiai Sokféleség Egyezmény biológiai biztonságról szóló Cartagena Jegyzőkönyve, hatálybalépésének 20. évfordulóját ünnepli.
A Biológiai Sokféleség Egyezmény Cartagena Jegyzőkönyve a biológiai biztonságról szóló olyan nemzetközi szerződés, amely a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) országok közötti szállítását szabályozza. A Jegyzőkönyvet 2000. január 29-én fogadták el, és 2003. szeptember 11-én lépett hatályba, amelyhez Magyarország 2004-ben csatlakozott. A megállapodást 173 ország írta alá, amelyek listája ezen a honlapon érhető el.
Magyarország GMO-mentesség melletti erős elkötelezettségét jelzi, hogy a 2012-től hatályos új Alaptörvény is célként tűzi ki a hazai élelmiszeripar és mezőgazdaság GMO-mentességének biztosítását. A magyar kormány ellenzi a közelmúltban közzétett brüsszeli javaslatot, miszerint az Európai Bizottság megszüntetné a tagállamok önrendelkezési jogát az új génkezelési technikákkal előállított növények termesztése kapcsán és eltörölné az ilyen termékek kötelező jelölését.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi lesz a GMO-k sorsa Európában?
Az Európai Bizottság és az Európai Parlament ellentétes állásponton van GMO-ügyben, míg előbbi támogatja, addig utóbbi jórészt ellenzi a géntechnológiával módosított termékek behozatalát.
Hazánk a közép-kelet európai országok közül elsőként fogadta el e terület szabályozására vonatkozó, a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvényt, amely teljes összhangban van a nemzetközi szabályozással. Magyarország már a Jegyzőkönyv születésekor, és azóta is aktív és kezdeményező szerepet játszik a Jegyzőkönyv végrehajtásában.
A Jegyzőkönyv meghatározza a biológiai biztonság fogalmát és biztosítja egységes értelmezését minden egyes ország számára. A nemzetközi szabályozás célja annak garantálása, hogy az élő, módosított szervezetek szállítása, kezelése és felhasználása ne járjon káros hatással a biológiai sokféleségre és az emberi egészségre.
A Jegyzőkönyvről részletes információk itt találhatók.