A klímaváltozás évről évre rányomja bélyegét a hazai élelmiszer-termelésre: az aszály, a tavaszi hidegbetörések, az egyre melegebb hőmérséklet alapvető zöldségeinkre és gyümölcseinkre is hatással vannak. Melyek azok, amelyektől végleg el kell búcsúznunk? Lesznek olyan élelmiszerek, amelyek termesztését előidézi az éghajlatváltozás? Milyen gyakorlatok segíthetnek abban, hogy alkalmazkodhassunk a változásokhoz? A mezőgazdaság kérdése több mint égető, amihez csak kellő nyitottsággal tudunk alkalmazkodni.
Évről évre újabb és újabb nehézségekkel szembesül a magyar mezőgazdaság. A tavaszi hidegbetörések, a 2022-es aszály, az idei év elmaradt tele és tavasza újabb és újabb jelzések, amelyekre reagálnunk kell. Szerencsére egyre több a jó és pozitív gyakorlat, ami segíthet az alkalmazkodásban, ám így is könnyen lehet, hogy egyre több gyümölcstől és akár zöldségtől is el kell búcsúznunk a jövőben. Dr. Gyuricza Csaba agrármérnök, talajtani szakmérnök, a MATE rektora, az MTA doktora segít megtalálni a válaszokat.
Veszélyben a hazai málna
A szakember szerint először az okokat kell feltárni ahhoz, hogy lássuk, valóban búcsút kell-e intenünk néhány közkedvelt hazai gyümölcsnek. A legveszélyeztetettebb csoport egyértelműen a bogyós gyümölcsöké.
A málna, a ribizli és a szeder, de elsősorban a málna az, amely egyre kisebb területen terem Magyarországon. Míg korábban több ezer hektáron termesztették, mára örülhetünk, ha 100–200 hektáron termeszthető málna. Habár Nógrádban és a Dunántúlon még akad a gyümölcsből, a klímaváltozás egyre inkább kiszorítja a hazai palettáról. A gyümölcs egyszerűen megsül, leég, a magyar klíma már nem kedvez a termesztésének.
A MATE-n is folynak kutatások, fejlesztések arra vonatkozóan, hogyan lehetne visszafordítani a folyamatot, és vannak jó példák is. A nemesítésben bőven vannak lehetőségek, azonban egy fajtanemesítés 15–20 évbe is telhet, ez pedig túl hosszú idő ahhoz, hogy belátható időn belül kézzelfogható eredmények szülessenek.
Kép: canva
Vannak azonban olyan technológiák, amelyek segíthetik a gyümölcstermesztést. Ilyen például az agrárerdészet, ahol a bogyós gyümölcsöt más, fásszárú növényekkel együtt termesztik, amely természetes árnyékot ad. De vannak más árnyékoló eszközök, berendezések is, amelyek alkalmazhatóságát kutatják a szakemberek.
A termelés feltételei azonban rendkívül leromlottak, és a kézi munkaerő hiánya sem segít a helyzeten. A bogyósok munkaerőigényes termesztésű gyümölcsök, és ennek hiánya komoly szerepet játszik abban, hogy egyes gyümölcsök eltűnhetnek a magyar piacról.
Erősödő szélsőségek
Habár a bogyósok helyzete a legdrámaibb, a nemesítés során minden gyümölcs- és zöldségfaj esetében előtérbe kerül szempontként a szárazságtűrés és a szélsőséges időjárási körülmények elviselése. Remek példa erre a magyar kajszibarack története. Ebben az esetben nem az átlaghőmérséklet növekedése a gond, hanem a tavaszi virágzás időszakában jelentkező hirtelen fagyok. Az enyhe tél ugyanis beindítja a nedvkeringést a növényben, emiatt az nehezebben tűri az esetleges alacsony hőmérsékletet, a hirtelen betörő mínuszokat. Az utóbbi években ez már általános jelenséggé vált.
Tehát nemcsak a hőmérséklet emelkedése, hanem az egyre gyakoribb szélsőségek is megtépázzák a hazai gyümölcstermesztést.
Kép: canva
Leáldozott a szabadföldi zöldségtermesztésnek?
Dr. Gyuricza Csaba szerint a zöldségek tekintetében jobb a helyzet. Ezen a területen a legkritikusabb termelési tényező a víz. Szabadföldi körülmények között ma Magyarországon rendkívül nehéz zöldséget termeszteni, hiszen mindez olyan kitettséget jelent, ami gazdaságilag kezelhetetlen. A szabadföldi termesztés alapja ugyanis az öntözés, aminek a feltételeit meg kell teremteni.
Kapcsolódó bejegyzések
Súlyosbodó aszály: tippek az okosabb vízgazdálkodáshoz
Fokozódnak az aszályok, és megjelent a vízhiány. Jó, ha tudjuk, mennyi vizet használunk locsoláskor. Érdemes pár trükköt bevetni.
Ez vonatkozik a gyökérzöldségekre, a sárgarépára, a petrezselyemre, de ide sorolhatjuk a csemegekukoricát vagy a zöldborsót is: ezeket a növényeket csak öntözés mellett lehet gazdaságosan termeszteni.
A lehullott csapadék megtartása lenne a kulcs. Magyarországon ma 300 és 500 milliméter közötti az átlagos csapadékmennyiség. A szélsőségek itt is megjelennek: előfordulhat 800 és 200 milliméter is. Az alapvető probléma azonban az, hogy a talajra kerülő nedvesség 40–50 százaléka eltávozik a légkörbe. Tehát ha leesik 400–500 milliméter csapadék, akkor körülbelül 250 milliméternyi hasznosul. A legfontosabb feladat az lenne, hogy mielőtt öntözésbe kezdünk, azt a nedvességet tartsuk meg, amely természetes csapadék formájában a területre jut.
Erre remek megoldás a megfelelő talajhasználat: a mulcsozás, a növényi maradványok meghagyása, a talajtakarás. Ezek azok a praktikák, amelyek kiskerti körülmények között is alkalmazhatók, de a szántóföldeken is remekül bevethetők. Utóbbi helyzetben azonban az öntözés nem kerülhető meg: a természetes vízmegőrzési módszerek nem elégségesek, ha iparszerűen és biztonságosan akarunk gyümölcsöt vagy zöldséget termelni Magyarországon.
Kép: canva
Mediterrán zöldségek és gyümölcsök a hazai termelésben
Az éghajlatváltozás olyan zöldségek és gyümölcsök termesztését is előidézheti, amelyek korábban nem voltak jellemzők hazánkban. Például az articsóka ma már Dél-Magyarországon biztonsággal termeszthető szabadföldi körülmények között is.
Gyümölcsök tekintetében a füge korábban csak kiskerti körülmények között, gondosan takarva fordulhatott elő. Ma már, főleg Magyarország déli részén, de akár északon is, a füge sokszor védelem nélkül is áttelel. Megjelentek a fügeültetvények, de egyre inkább terjed a kivi is. Termesztése korábban elképzelhetetlen lett volna, de ma már Zala vármegyében vagy a Duna-Tisza közén is több hektárnyi területen terem a szőrös gyümölcs. Habár az említett gyümölcsök termesztésének speciális technológiája van, ezeket a gyümölcstermesztők ismerik, sőt már az egyetemi anyagba is bekerültek.
Az agrármérnök azt is elmondta, hogy ha így folytatódik a klímaváltozás folyamata, a jövőben akár banánt vagy más egzotikus gyümölcsöt is termeszthetünk. De kiskerti körülmények között már most is lehet próbálkozni velük.
Kép: canva
Változó technológiai megoldásokra és teljes adaptálódásra van szükség
Nem dr. Gyuricza Csaba az egyetlen szakember, aki az alkalmazkodás fontosságát emeli ki a mezőgazdaság kihívásai közül.
Kapcsolódó bejegyzések
Drasztikus szemléletváltásra van szükség: így segíthet rajtunk a regeneratív mezőgazdaság – Interjú
Hogyan segítheti a jövőnk fennmaradását a regeneratív mezőgazdaság? Interjú.
A regeneratív mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek, gazdák is egyre inkább abban látják a lehetőséget, hogy adaptálódjunk a változásokhoz. A technológiaváltás kényszere már az ajtóban kopogtat, sőt, már itt van velünk. A probléma leginkább az, hogy hogyan lehet rentábilis, gazdaságos módon folytatni az élelmiszertermelést Magyarországon.
Ezzel együtt egyre inkább felértékelődik a házi, kiskerti termelés, ami régen háztáji körülmények között folyt, majd szép lassan kiment a divatból. Ma már a kiskerti termelés népszerűsége láthatóan növekszik, ez érzékelhető a kis kiszerelésű vetőmagok eladásában is. Ebben volt egy pillanatnyi robbanáspont 2020-ban, amikor a koronavírus-járvány elkezdődött, és sokan maradtak otthon. Az élelmiszer-előállítás és az élelmiszer jelentősége felerősödött, hiszen akár élelmiszerhiány is kialakulhatott volna, ami korábban elképzelhetetlen volt. Így aki akárcsak egy kis földterületet is birtokolt, belefogott alapvető zöldségek, gyümölcsök gondozásába. Ennek a tevékenységnek a népszerűsége azóta is töretlen, és egyre nagyobb az érdeklődés a kiskerti termelés iránt akár balkonokon, erkélyeken, kis területeken is.
Ez pedig jó irány, mert felerősíti az otthoni előállítást a helyben történő ellátás segítségével.
Kép: canva
Habár a kép vegyes, egyre erősebb az igény a tudatos, környezetvédelmi, talajvédelmi és fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő edukálásra. Aki kipróbálta már a talajfelszín takarását szerves maradványokkal, mulccsal, szalmával vagy akár bármilyen hulladékanyaggal, az érzékelheti azt a csodát, amit ez a módszer tesz a talajjal.
A nagyipari körülményeket illetően pedig nincs más út, csak a technológiák megváltoztatása, a korábbi már nem működő módszerek átalakítása.
A történelmi aszály mindent megváltoztatott
A 2022-es aszály megtorpanásra késztette az embereket. A történelmi aszály gyakorlatilag letarolta az Alföldet, ezzel rendkívül ijesztő jövőképet tárva elénk. Az alföldi sivatag, amely máskor csak úgy ontotta a kukoricát, szinte semmit sem termett. Ez a gazdák számára is intő jel volt: ha így folytatják, tönkremehetnek. Szomorú példák voltak már erre a történelem során: például a 40-es évekbeli USA-ban úgy tönkrement a termőföld az emberi tevékenység révén, hogy egyik pillanatról a másikra százezrek haltak éhen.
Az Alföldön nemcsak a termőtalaj használatában szükséges a változás, hanem teljes technológiaváltásra is szükség van.
Egyre inkább megjelennek azok az irányok, amelyek a korábban alkalmazott gyakorlatot feladva a megváltozó klímafeltételekhez, a megváltozott piaci körülményekhez alkalmazkodva próbálják elősegíteni az élelmiszer-termelést. Ehhez hozzátartozik a talajhasználat, a nedvesség megtartása, a szántás elhagyása. Ami a tavalyi évben még felháborodást keltett, ma már sokkal inkább mindenki valósága.
Kép: canva
A növények nem szántást, hanem hosszú távú termelést elősegítő talajállapotot kívánnak. Ehhez komoly szemléletváltásra van szükség, a külső kényszer pedig egyre erősebb.
Dr. Gyuricza Csaba szerint lépésről lépésre, de jó úton haladunk a pozitív változás felé. Ha ez nem lenne így, nem kellene egy évtized, hogy az Alföld elsivatagosodjon, és ne legyen alkalmas élelmiszer-termelésre.
A nemzetközi gyakorlatok jó példának bizonyulnak
A szomszédos Ausztriában jó gyakorlatok vannak, ahogyan Nyugat-Európa több részén is. De Amerikában is egyre inkább áttérnek a megfelelő technológiákra.
A gazdatársadalom mindig nagyon konzervatív réteg volt, amely nehezen alkalmazkodott az új technológiákhoz, megoldásokhoz, de a jó példák és a külső kényszer általában gyorsítja ezek elterjedését.
Az általános generációváltás szintén elősegíti a folyamatokat. Azok a gazdálkodók, akik az 1990-es években kezdték meg a mezőgazdasági tevékenységüket, most kénytelenek átadni a stafétát a fiataloknak. A MATE-n már érezhető a hozzáállásbeli különbség. A fiatalok nyitottak, természetes számukra a digitális megoldások választása, a precíziós technológiák alkalmazása, a legkorszerűbb robotizációs megoldások használata, ideértve akár az űrtechnológiát is.
Kép: canva
Magyarországon minden adott, hogy alkalmazkodni tudjunk
Nagyon kevés olyan ország van a világon, amely képes arra, hogy saját magát ellássa élelmiszerrel. Az országunk ökológiai adottsága remek, ami minden feltételt megteremt ahhoz, hogy alkalmazkodhassunk.
Az alkalmazható technológiák és tudás elismerésével és a fontosságuk felismerésével minden lehetőség adott ahhoz, hogy világszínvonalú lehessen a mezőgazdaságunk. Viszont ehhez arra van szükség, hogy sokkal tudatosabban éljünk, tartsuk szem előtt a változásokat és a csúcstechnológiai megoldásokat is. Valamint természetesen ebben az esetben is egyértelmű az egyén felelőssége, elsődleges a helyben történő élelmiszer-előállítás, az élelmiszer megtermelése magunk számára.
Már kisebb földterület is elegendő lehet ahhoz, hogy egy család élelmiszer-termelésbe fogjon. Ha ez a fajta tudatosság adott és rendelkezésre áll, akkor Magyarország továbbra is megfelelő lesz zöldség-gyümölcstermesztésre. Ehhez az kell, hogy nyitottak legyünk az új gyakorlatokra, és érezzük, mekkora felelősség van a kezünkben, ha a mezőgazdaságról van szó!
