A ToxFree Life for All az EU frissen indult tudatosságnövelő akciója. Célja, hogy a fogyasztók csökkentsék a vegyi anyagok egészségükre és a környezetre gyakorolt kockázatait. A figyelem középpontjában a hormonrendszerünkre kiemelten veszélyes biszfenolok állnak. A 2027-ig tartó EU-program magyarországi koordinátora a Tudatos Vásárlók Egyesülete.
Az egyesület uniós szinten szeretné elérni, hogy a fogyasztási cikkekbe ne kerülhessenek az emberi szervezetre nézve bizonyítottan káros és mérgezőnek minősített anyagok. A COVID-járvány óta ugyanis az emberek több csomagolt és feldolgozott élelmiszert, több műanyagot és általánosságban is több terméket használnak, így a mérgező vegyi anyagoknak való kitettségünk, főleg az élelmiszerekkel érintkezőknek, továbbra is aggasztó.
Kapcsolódó bejegyzések
Megszabadulhatunk-e az örökéletű vegyszerektől?
Vannak olyan kémiai anyagok, amelyek a tudósok szerint már örökké velünk maradnak, és most nem a műanyagokról van szó. Vajon van-e lehetőség arra, hogy megszabaduljunk ezektől a vegyszerektől?
Így kerülünk kapcsolatba a mérgező vegyi anyagokkal
Az emberi szervezettel érintkező mérgező vegyi anyagok közül a biszfenol vegyületcsalád az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott kemikália, évente hozzávetőlegesen több mint 3 millió tonnát állítanak elő belőle a világon. Polikarbonát műanyagok és epoxigyanták előállítására használják. Ezeket az élet számos területén alkalmazzák, a műszaki cikkektől a konyhai termékekig, autóalkatrészekig, de a textilipari festékekben is megtalálható a ruhákban és alsóneműkben. Nagy mennyiségben használja az élelmiszeripar is: étel- és italtárolók, üdítőitalos és ásványvizes palackok, ételhordók, műanyag edények és más élelmiszer-csomagolóanyagok vagy az epoxigyantában fém konzervdobozok bevonataként.
A biszfenolok azért kerültek a figyelem középpontjába, mert kioldódhatnak a csomagolásból a használat során, ráadásul a hosszas tárolás, melegítés, napsugárzás, mikrohullámok még fokozhatják is a kioldódó mennyiséget. Az eredeti biszfenol-A (BPA) vegyület mellett új anyagok is megjelentek, amiket az ipar a törvényi tiltások miatt egyre növekvő mennyiségben helyettesítésre használ: ilyen többek között a biszfenol-S és a biszfenol-F. Az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) besorolása szerint a BPA, a BPS és a BPF mind „különös aggodalomra okot adó anyag”.
Fotó: Canva
Mit okoznak a szervezetünkben a biszfenolok?
A biszfenolok már egész alacsony dózisban is felboríthatják a hormonrendszer működését, károsíthatják mind a női, mind a férfi termékenységet. A hormonrendszeren keresztül befolyásolhatják a testi folyamatokat: a növekedést, a sejtregenerálódást, a magzati fejlődést, az energiaszintet és a reprodukciót. Továbbá olyan hormonális zavarokért felelősek, mint a korai serdülés, az elhízás, és a fejlődő idegrendszerre is kockázatot jelentenek. Mivel károsan befolyásolják az anyagcsere-folyamatokat, felelőssé tehetők cukorbetegség, asztma, szívbetegségek kialakulásáért. Fontos tudni, hogy terhes nőknél a BPA behatol a placentába, ezáltal a magzat szervezetébe is.
Több információt!
A mérgező vegyi anyagokkal kapcsolatban egy szándék- és viselkedésbeli szakadék létezik az egyének szintjén: az emberek törődnek a problémával, de még nem képesek megváltoztatni viselkedésüket. Nem képesek elkerülni a kockázatokat, részben az információhiány miatt – mondja Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének vegyész szakembere. Ezért a fogyasztók tudatosságának növelése a legmérgezőbb vegyi anyagokkal kapcsolatban elengedhetetlen – teszi hozzá. A ToxFree Life for All projekt keretében az egyesület a biszfenolokról szeretne minél több információt megosztani a fogyasztókkal.
Eldobható csomagolás, egyszer használatos palack, fémdoboz vagy kávés pohár, ivókulacs, csemegekukorica, tonhal, sűrített paradicsom – a Tudatos Vásárlók Egyesülete weboldalán folyamatosan kommunikál arról, az egészségünkre milyen csomagolások vagy festékanyagok jelenthetnek kockázatot, és melyek biztonságosabbak, főleg a biszfenolok szempontjából. A rendszeres tájékoztató anyagok közzétételével folyamatosan informálnak majd például a műanyag élelmiszertárolókról vagy az egyre népszerűbb kókusztejes dobozokról. Az eddig megjelent ToxFree Life for All ismeretterjesztő anyagok ITT, ITT és ITT érhetőek el.
Kapcsolódó bejegyzések
Végéhez közelít az eldobhatóságra épülő fogyasztói kultúra?
A hulladéktermelés visszafogásában komoly változások elé nézünk: elsősorban az elektronikai cikkek vonatkozásában.
Uniós egyeztetés és betiltás
A hormonrendszert károsító biszfenolok számos egészségügyi problémát okozhatnak a velük való érintkezés után akár évekkel is. Az Európai Unió 2011-től tiltja a használatukat cumisüvegekben, 2018-tól más, gyerekeknek készült termékekben, 2020-tól pedig a pénztári nyugták nyomtatására használt szalagoknál vagy a parkolójegyekben. Az élelmiszer-csomagolóanyagokban csökkentették a kioldódási határértéket.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete a ToxFree Life for All keretében javaslatot tett az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló uniós rendelet felülvizsgálatára és a biszfenolok átfogó betiltására. Az egyesület a biszfenolok kapcsán a lehető legszigorúbb szabályozást támogatja, ahol a biszfenol-A-t hasonlóan káros hatású vegyületekkel nem helyettesíthetik a gyártók (BPS, BPF). Támogatja a nyomon követési és jelentési kötelezettségek bevezetését is az újrahasznosított anyagokból készült élelmiszer-csomagolásokban, hogy a biszfenolok véletlenszerű jelenléte kiszűrhető legyen. A javasolt tilalom elsősorban az élelmiszer- és italdobozokra vonatkozna, de természetesen magába foglalná az élelmiszergyártásban használt konyhai eszközöket, étkészleteket, valamint az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő egyéb eszközöket is.
Forrás: Tudatos Vásárlók Egyesülete
Kiemelt kép: Canva
